Az
egyetlen híd
"Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat, és kivont engem a pusztulásnak gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítve lépteimet" (Zsolt 40,2-3).
"A bűn zsoldja a halál" - (Róm 6,23a).
Az Ige kikerülhetetlenül és félreérthetetlenül hirdeti, hogy két halál van. Az első a testi halál, amely a földi, biológiai életnek a végén van, kinek előbb, kinek utóbb. Amikor a szív utolsót dobban, megáll. Nem kering többé a vér az erekben. Halott lesz az élő emberből. Többé nem él, még akkor sem, ha a holttestet balzsamozással tartósítják. Csak élettelen halott marad az. E földön semmiféle tevékenységet nem tud kifejteni. Nem ehet, nem ihat, nem lélegzik - nem munkálkodhat többé. EI kell temetni a temetőben. Így teljesedik be az, amit Isten az első emberpárnak, Ádámnak és Évának mondott a bűnük miatt: "Visszatérsz a földbe, mert abból vétettél; por vagy te s ismét porrá leszel" (1 Móz 3,19). Aki testtől született, mindenki így hal meg Énok és Illés kivételével.
A második halál: "...mert az ő férgük meg nem hal és tüzük el nem aluszik" (Ézs 66,24); "...meghalt pedig a gazdag is, és eltemették, és a hadeszben (pokol), felemelte az ő szemeit, kínokban lévén, és kiáltott; Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét a vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrődöm e lángban... bocsásd el őt az én atyám házához, mert öt testvérem van; hogy bizonyságot tegyen nekik, hogy ők is e gyötrelem helyére ne jussanak" (Lk 16,22b-28). "...nagy szakadék van köztünk; akik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide át ne jöhessen senki." Mindenki, aki a bűnben marad, a pokol felé vándorol földi életútján.
De Isten lehajolt, és a golgotai keresztben a bűn állapotából Magához vezető hidat készített minden bűnös számára. Csak ez az egyetlen híd, amely Istenhez vezet - az örökéletre. "Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert valóságos szeretettel szeretjük a mi testvéreinket"; "Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő - Jézus Krisztus - az Ő életét adta érettünk (1Jn 3,14a. 16a).
"Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat, és kivont engem a pusztulásnak gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítve lépteimet" (Zsolt 40,2-3).
"A bűn zsoldja a halál" - (Róm 6,23a).
Az Ige kikerülhetetlenül és félreérthetetlenül hirdeti, hogy két halál van. Az első a testi halál, amely a földi, biológiai életnek a végén van, kinek előbb, kinek utóbb. Amikor a szív utolsót dobban, megáll. Nem kering többé a vér az erekben. Halott lesz az élő emberből. Többé nem él, még akkor sem, ha a holttestet balzsamozással tartósítják. Csak élettelen halott marad az. E földön semmiféle tevékenységet nem tud kifejteni. Nem ehet, nem ihat, nem lélegzik - nem munkálkodhat többé. EI kell temetni a temetőben. Így teljesedik be az, amit Isten az első emberpárnak, Ádámnak és Évának mondott a bűnük miatt: "Visszatérsz a földbe, mert abból vétettél; por vagy te s ismét porrá leszel" (1 Móz 3,19). Aki testtől született, mindenki így hal meg Énok és Illés kivételével.
A második halál: "...mert az ő férgük meg nem hal és tüzük el nem aluszik" (Ézs 66,24); "...meghalt pedig a gazdag is, és eltemették, és a hadeszben (pokol), felemelte az ő szemeit, kínokban lévén, és kiáltott; Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét a vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrődöm e lángban... bocsásd el őt az én atyám házához, mert öt testvérem van; hogy bizonyságot tegyen nekik, hogy ők is e gyötrelem helyére ne jussanak" (Lk 16,22b-28). "...nagy szakadék van köztünk; akik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide át ne jöhessen senki." Mindenki, aki a bűnben marad, a pokol felé vándorol földi életútján.
De Isten lehajolt, és a golgotai keresztben a bűn állapotából Magához vezető hidat készített minden bűnös számára. Csak ez az egyetlen híd, amely Istenhez vezet - az örökéletre. "Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert valóságos szeretettel szeretjük a mi testvéreinket"; "Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő - Jézus Krisztus - az Ő életét adta érettünk (1Jn 3,14a. 16a).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése