HÉTKÖZNAP-JÉZUSSAL
Nem híg romantikát,
nem múló hangulatot,
nem szalmaláng-tüzet -
de azt kérem,
Uram:
hűséggel, komolyan
járhassak mindig veled.
Hétköznapokon át
és súlyos terhek alatt
lépteim úgy vezesd:
legyen fénylő
jelem,
hittel vállalt jelen,
utam, sorsom: a kereszt.
Hordoztad válladon,
vállaltad vasszögeit
s a töviskoronát.
S mert ott
hullott a vér
énértem, bűnösért:
követlek mindenen át.
Húsvét titkát hiszem.
A véres, durva kereszt
tudom, nem vereség.
Ha itt időm
letelt
s magába zár a föld:
fölöttem nyílik az ég.
Hétköznapokon át
és súlyos terhek alatt
bátran helytállni jó!
Örök életünk
van,
így munkánk az Úrban
sosem hiábavaló.
Siklós József
SZOLGÁLNI, MINT A FÉNY
Krisztus, csodálatos vagy,
élő, hatalmas és jelenvaló!
Szavak zűrzavarában
szíven talál a Szó,
halálból életre keltő,
új útra indító.
Sodor, mint a vihar,
győzelmes erővel.
Hívsz és indulni kell
küldesz és menni kell,
szolgálni, tenni kell.
Szereteted parancsa
szívünkben énekel.
Nyomodban új, meg új
tanítvány indul el
szolgálni mint a fény,
ízt adni, mint a só.
Hogy bennük is Te szolgálj,
őbennük is Te légy
élő, hatalmas és jelenvaló.
Túrmezei Erzsébet
Szeretnék
Az eke szarvára vetettem
kezem,
és nem akarok hátranézni,
Uram!
Mindig előre a barázdák
nyomán,
a Te lábnyomodba vezessen
utam!
Szeretnék…
Könnyhullatással vetni
szent magot,
hogy vigadva arassak majd…
Szeretnék…
Vigaszt mondani a szomorúnak
és megelőzni mosollyal a
bajt…
Szeretném…
Meglátogatni mind a
foglyokat,
és meg is oldani a
köteleket…
Szeretném…
Hogy azt mondjad Te ama
napon,
Uram, hogy: mindezt én
tettem! – veled.
- Éhezőnek enni adni…
- Szomjazónak inni adni…
- Sírónak örömöt adni…
- Adni… adni… adni… adni…
Mindig szeretetet adni…
R. Lukátsi Vilma
Mégis
Milyen sokat kellene
hinnem,
s mily keveset hiszek.
Mily keveset kellene
vinnem,
s mennyi terhet viszek.
Egyedül Rá kellene néznem,
s magamra révedek.
Ragyog a cél, viharban,
vészben
s hányszor eltévedek.
Mégis… elcsüggedjek,
megálljak?
miért csüggedjek el?
Hisz oly keveset hiszek
még,
s már az is fölemel.
Mint minden én
nyomorúságom,
nagyobb a kegyelem.
Ebben hiszek, s szemem
bűnbánón
megint ráemelem.
Kis hitet, hogy
megerősítsen,
míg többről többre nő
s egész a célig elsegítsen,
hatalmas Isten Ő.
Túrmezei Erzsébet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése