Jó megköszönni Istennek
mindent mit adott,
tudom, mindig rám figyel,
mikor imádkozom.
Köszönöm, Uram, az ételt,
hogy süt rám a nap fénye,
köszönöm barátaimat,
mert jó a társaságuk.
Köszönöm, Uram, a családom,
s meleg otthonom,
örülök, Uram, hogy szeretsz,
s hogy hallod, ha imádkozom.
Füle Lajos:
Tégy, Uram engem áldássá
Tégy, Uram engem áldássá,
Lelkedet úgy várom!
Tedd, Te a szívem hálássá,
Hogy neked szolgáljon.
Bárhová küldesz, ajkamról
Zengjen a víg ének,
Tégy, Uram engem áldássá, Oly sok a bús élet!
Tégy, Uram, engem testvérré,
Lelkedet úgy kérem,
tedd Te a szívem, tedd késszé
bízni a testvérben!
Sejteni engedd: mit érez,
boldog-e, szenved-é?
Tégy, Uram engem áldássá
Tégy, Uram engem áldássá,
Lelkedet úgy várom!
Tedd, Te a szívem hálássá,
Hogy neked szolgáljon.
Bárhová küldesz, ajkamról
Zengjen a víg ének,
Tégy, Uram engem áldássá, Oly sok a bús élet!
Tégy, Uram, engem testvérré,
Lelkedet úgy kérem,
tedd Te a szívem, tedd késszé
bízni a testvérben!
Sejteni engedd: mit érez,
boldog-e, szenved-é?
Rakovits István:
KERESZTÉNYEK
Sziszegve jött a megváltó halál
Numida harcosok ügyes nyilaiból
A vörösre hízott homok
Még utoljára szörcsögve jóllakott
Nem érdekelte hogy a vér vadállaté
Vagy emberé volt...
Kegyelem az Úrban, dicsőség néked Jézusom!
Magaslatán ült Néró.
Körülötte s lent alább a tömeg
Szeme előtt a csiszolt smaragd
Zölden csillogott - széttépett testek
Élet vagy halál - mind csak
Egy - egy homályos folt...
Kegyelem az Úrban, dicsőség néked Jézusom!
Egy intés - gyors rabszolgakezek
A keresztekre újabb testeket feszítenek
S már lángol az élő fáklya!
Füstölve világít - nedves volt a fa...
Ami az előbb még fénylő emberi élet volt
Az most égett csont
Csupa üszök,hamu és por.
Kegyelem az Úrban, dicsőség néked Jézusom!
Sziszegve jött a megváltó halál
Numida harcosok ügyes nyilaiból
A vörösre hízott homok
Még utoljára szörcsögve jóllakott
Nem érdekelte hogy a vér vadállaté
Vagy emberé volt...
Kegyelem az Úrban, dicsőség néked Jézusom!
Magaslatán ült Néró.
Körülötte s lent alább a tömeg
Szeme előtt a csiszolt smaragd
Zölden csillogott - széttépett testek
Élet vagy halál - mind csak
Egy - egy homályos folt...
Kegyelem az Úrban, dicsőség néked Jézusom!
Egy intés - gyors rabszolgakezek
A keresztekre újabb testeket feszítenek
S már lángol az élő fáklya!
Füstölve világít - nedves volt a fa...
Ami az előbb még fénylő emberi élet volt
Az most égett csont
Csupa üszök,hamu és por.
Kegyelem az Úrban, dicsőség néked Jézusom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése