2015. október 11., vasárnap

Keresztény Versek




Imreh Orsolya
AZ IGAZAK KERTJE

Az igazak kertje Isten udvara
A mennyei kertész vigyáz minden faágra:
Egyformán kedves a kert minden fája:
A legkisebb nyírcsemete és a legszebb platánóriása.
Mindennap öntözi, ápolja, gondozza:
Szeretet, hit, kitartás a fák tápláléka.
Az Atyát dicséri a kert minden gyümölcse:
Kedvesség, türelem, szelídség, szeretet.
De jaj, betegség ütötte fel fejét a kertben,
A fák gyümölcstelenné váltak, zúgolódni kezdtek.
A mennyei kertész siratta fiait, a szeretet fákat,
Mert tudta, hogy gyökerüket valami rágja.
Az ellenség alattomos, mi a gyökeret támadja:
Kevélység, hazugság, kétkedés, harag.
mind azért jött, hogy neked ártsanak -
Ekkor előlépet a szelíd Fiú, a Szent Bárány:
„Itt az én vérem, ez lesz a megoldás!”
Magára vette a fák minden búját, baját,
Meghintette vérrel a kert minden zugát.
A Vigasztaló Szellő körbelengte a kertet,
Élettel telt meg a kert minden levele.
Azóta virul a királyi kert, mint a pálma.
Az igaz virágzik, mint Libanon cédrusa.
A Szent Vér lemossa a beteg gyökereket,
A Szent Szellem által hoznak gyümölcsöket.
Imreh Orsolya

KEGYELEM


Mindennap felveszem a követ,
Ítéletet hirdetek, hogy megkövezhesselek téged,
Testvérem, barátom, férjem, feleségem.
Egy hang a bensőmben csendesen szól:
„Az vesse az első követ, ki bűn nélkül való!”
S ráébredek, valaki engem becsapott,
Én a bűnös vagyok, nem a bíró.
Ki vett rá e szerepcserére?
Bűnös helyett én lettem a vádló.
Ijesztő a valóság, félelmetes!
Mi lesz nevemnél az ítélet.
Bűnös vagy felmentett?
Az ítélet kemény, összeszorított foggal figyelek:
„Jézus vére rajta, így hát ő felmentett!”
Felszusszanok, sírva szégyenkezek.
„Jézusom, miért nem dobtad rám az első követ?”
A csendes hang belsőmben újra szól:
„Ez a kegyelem, kegyelem, szeretet…”
Imreh Orsolya

KRISZTUS BENNED


Ha már látod a gyengében az erőt,
Haragban a mosolygást,
Átok helyett áldást,
Az irigyben jóindulatot,
Benned Krisztus fénye ragyog.
Ha már látod betegben a gyógyulást,
Vak szem helyett látást,
Szorongásban szabadulást,
Sírásban a vigasztalást.
Te már Krisztus szemével látsz!
Skarlátvörös bűnök helyett érzed
A hófehér szentséget,
Fájdalom helyett kegyelmet,
S ha már ellenséged is szereted,
Krisztus benned kiteljesedett.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése