Dicséret
Meghódolok
Uram előtted.
Hatalmad
látom, ismerem.
Neked
köszönhetem, hogy lettem:
Te vagy teremtő Istenem.
Neked
köszönhetem hogy élek,
s ezer
halálos buktatón
nem vesztem
el, - hiszen Te voltál
megtartóm és oltalmazóm.
S mert az
ördög zsákmánya lettem,
és veszni
tért az életem,
- hogy
megszerezd, - a véred árán
megváltóm is lettél nekem.
Áldásodat
meg nem becsültem,
eltaszítottam
kezedet,
Te
türelmesen csak megáldasz,
mert jóság vagy és szeretet.
Vigasztalás
az is, ha méltán
meg-megdorgálsz,
s ha néha versz,
mert bíztat
a hit: gyermekednek
tekintesz,
s mint Atyám, nevelsz.
S ha majd
az életem kialszik,
nem zár
pokol, se sírhalom.
Tenálad vár
az üdv, az élet,
mert Irgalom vagy, Irgalom.
Bódás János
ROHANÁS KÖZBEN
Ketten futottunk. János megelőzött.
Tüdeje-szíve jobban bírja. Ifjú.
De nem volt mersze, hogy sírodba lépjen.
Mikor a fehér lepleket megláttam,
villám hasított szívembe, agyamba:
a rablók, lám, most újra elraboltak!
De angyal szólt szelíden: Kit kerestek?
Holtak között élő miként lehetne?!
Siessetek! A hegyen vár reátok.
Irgalmas Jézus! - Neved megtagadtam.
Mint gyáva eb, nyüszítve szűkölt lelkem.
Lehet még nálad irgalom számomra?
Fogadkoznom mit érne? Térdre hullok
Előtted, áldott, égi Üdvözítőm!
Szikla leszek? - Te légy örök Kőszálam!
Azt hitték, eltemettek. Ám a kőtömb
elhengerült. Te győztesen kijöttél.
Nincs hatalom, amely Téged legyőzhet!
Gerzsenyi Sándor
MÉG A SZÍV IS KEVÉS
Ha megszólalok, ha beszélek:
sohase hangozzanak
mit se érő, mit se jelentő,
mit se segítő, üres szavak!
legyen ott a szívem a szóban!
egész szívem!
De még a szív is kevés.
Krisztusom, tégy csodát velem!
Szívemben is, szavamban is
Te légy jelen!
S akármit teszek, a parányi tettek,
mozdulatok is áldássá lehetnek,
csak semmit se végezzek sohasem
gépiesen.
Legyen ott minden tettben a szívem!
Egész szívem.
De még a szív is kevés.
Krisztusom tégy csodát velem!
Szívemben és tettemben is
Te légy jelen!
Túrmezei Erzsébet „Emberré lettél...”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése