Karácsony küszöbén
Hiába
hoznék most megint
szagos
mirhát, illatos áloét,
buzgalmamon
már arany sem segít.
Te
engem vársz. A szívemet.
Enélkül
még a minden is kevés.
Emészt
a vágy: találkoznom Veled.
De
bennem vétkes vágy lapul.
Szép
szívedhez számító érdek űz.
Szenvedek
szörnyen, bús ártatlanul…
Ledobtam
álságom mezét,
Üres
lélekkel jöttem jászladig.
Eléd
omol e mindig büszke térd.
Nem
kell egyéb, csak lássalak.
Gyötrött
lelkembe vésem képedet.
Távoznom
tőled másként nem szabad.
Gerzsenyi Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése