Szeresd felebarátodat!

Szeresd  felebarátodat!

Egy kutató több hónapig tartó munka után

hazafelé készült. Útközben egy járműre hosszabb

ideig kellett várakoznia. Ekkor elhatározta, hogy

időtöltés céljából futóversenyt rendez a közeli faluban

élő gyermekek számára. Egy csomag gyümölcs

és édesség elnyerése volt a jutalom, amelyet

a közelben levő fára függesztett fel. De amikor jelt

adott a futáshoz, senki nem rohant, hogy elsőként

érjen célba. Helyette a gyermekek megfogták egymás

kezét, és együtt rohantak a fához.

Amikor megkérdezte tőlük, hogy miért választották

inkább a csapatban futást a díjért, és

nem az egyénit, egy kislány ezt mondta: „Hogyan

lehetne közülünk egy valaki boldog, amikor mindenki

az szeretne lenni?” Mivel ezek a gyerekek

jól ismerték egymást, azt akarták, hogy a jutalmat

egymás között, testvériesen osszák el.

Pál apostol, Mózes törvényének tanulmányozása

után, Isten valamennyi törvényét egyetlenegybe

foglalta össze: „Mert az egész törvény ebben

az egy igében teljesedik be: »Szeresd felebarátodat,

mint magadat«.” (Gal 5,14; Róm 13,9)

Pál apostol szavai az Úr Jézus szavaira emlékeztetnek,

amit a törvénytudónak mondott, aki

megkérdezte tőle, hogy mit kell tennie az örök

élet elnyeréséért (Lk 10,25-29). Az Isten és a felebarátok

iránti szeretet az Ószövetség valamennyi

törvényének beteljesítését jelenti. És Lukács evangéliumában

Jézus meghatározza, hogy ki a felebarátunk,

és mi az a szeretet, amit érte meg kell

tennünk. De Jézus Krisztus szavaiban az apostol

nemcsak bátorítást látott az egymás iránti gondoskodáshoz,

hanem e felszólítás szellemi engedélyezését

engedélyezését

is… Mert a szeretet minden tettünket irányítja.

Pál megosztja ezeket a gondolatokat a római

gyülekezet tagjaival. Miután elmondja a 13. fejezetben,

hogyan szeressék felebarátjaikat, a 14.

és 15. fejezetben azzal folytatja, hogy ítéljék meg

cselekedeteik hatását: „Mert közülünk senki sem

él önmagának…” (14,7) „Mindegyikünk a felebarátjának

kedvezzen, mégpedig annak javára, épülésére.

Hiszen Krisztus sem magának kedvezett…”

(15,2-3)

Köszönjük meg mennyei Atyánknak azt a

szeretetet, amelyben naponta részesít bennünket.

Mivel Isten gondoskodik rólunk, mi is gondoskodjunk

egymásról. Kérjük Őt, tanítson meg

arra, hogy másokkal törődjünk.

Mutassuk meg szeretetünket Isten iránt azzal

is, hogy egymást szeretjük.

M. M. H. nyomán