Napi áhítat - Üzenetünk: Krisztusban beteljesedett

Üzenetünk: Krisztusban beteljesedett

2018 - Áhítat, 2018. december 20. csütörtök, Teofil névnap van

Születésnap és Névnapjukat ünneplőknek sok Boldogságot kívánok!

Hét témája: Krisztushoz érkezünk meg

ApCsel 13,15–26

Aki Krisztusra rátalál, annak élete beteljesedett. Már nem akar mást, csak őt minél jobban megismerni minden tevékenységben, feladatban.

„A törvény és a próféták felolvasása után a zsinagóga elöljárói odaküldtek hozzájuk, és azt üzenték nekik: Testvéreink, férfiak, ha van valami buzdító szavatok a néphez, szóljatok! Pál felállt, intett a kezével, és ezt mondta: Izráelita férfiak és ti, istenfélők, halljátok! Ennek a népnek, Izráelnek Istene kiválasztotta atyáinkat, és naggyá tette a népet, amikor jövevények voltak Egyiptom földjén, és hatalmas karjával kivezette őket onnan. Azután közel negyven esztendeig hordozta őket a pusztában. És miután eltörölt hét népet Kánaán földjén, örökségül adta nekik azoknak a földjét. Mindez mintegy négyszázötven évig tartott. Ezután bírákat adott nekik egészen Sámuel prófétáig. Ekkor királyt kértek maguknak, Isten pedig Sault, Kís fiát, a Benjámin törzséből való férfit adta nekik negyven esztendőre. Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.
Az ő utódai közül tette Isten Izráel üdvözítőjévé Jézust, ígéret szerint, miután János előre meghirdette, még az ő eljövetele előtt, Izráel egész népének, hogy térjenek meg és keresztelkedjenek meg. Küldetése végén János így szólt: Én nem az vagyok, akinek ti gondoltok engem. Hanem íme, utánam jön az, akinek a saruját sem vagyok méltó leoldani. Testvéreim, férfiak, Ábrahám nemzetségének fiai és a hozzátok csatlakozott istenfélők! Nekünk küldetett el ennek az üdvösségnek az igéje.”

Magyarázat

Az első páli missziói útról szóló tudósítás középpontja Pál nagy horderejű igehirdetése a pizídiai Antiókhia zsinagógájában. Az igehirdetés végére elvezeti hallgatóit Krisztushoz, rámutatva, hogy őt magát küldte nekik Isten üd­vözítőül. Krisztushoz jó eljutnunk nekünk is, bármilyen igét is tanulmányozunk.
Valaki egy csatajelenethez hasonlította az egész Szentírást: ha olvassuk az igét, olyan, mintha dombtetőn állnánk és néznénk a harcmezőt. Az egyik oldalon az ágyúk, a tüzérség, a másik oldalon a lovasság; elöl a gyalogság, háttérben az ellátást szolgáló szekerek, a vonalak mögött a kémek. Bármelyik csapategység stratégiai helyét és szerepét csak akkor érthetjük helyesen, ha az egész csata fényében látjuk. Ugyanez történik a Szentírás megértésekor is. Az özönvíz, a mózesi törvények, a királyság, majd a fogság kora, Krisztus eljövetele, kereszthalála, visszajövetele, az apostoli idők eseményei mind-mind részei ennek a „nagy csatának”, amely az asszony magva és a kígyó között folyik. Mi pedig Krisztus megváltó munkájának szemszögéből szemléljük ezeket az eseményeket. Mindenkinek megvan a maga szerepe a küzdelemben, valamennyi bibliai esemény része annak, és mind egytől egyig arra mutat, hogy Krisztus legyőzi a Sátánt.
Ahogy az írások Krisztusban teljesedtek be, úgy a mi életünk is csak Krisztusban teljesedhet ki.

(Sinka Csaba)