BEZÁRT AJTÓK
...minden
ajtót bezártak már:
éj
van, alszik Betlehem,
szállás
nélkül csak két ember
megy
fáradtan, csendesen,
megy
fáradtan, csendesen...
Egy
útszéli istállóban
pislákol
a mécsvilág...
-
nem oltotta el a gazda?
Az
apró fény messze lát,
hívogatóan
föl-föllobban,
mintha
szólna: - jöjjetek!
Van
friss széna, korsóban víz,
tegyétek
le terhetek!
Kívül
a fák összesúgnak:
-
Ott benn történt valami!
Amiről
az egész világ
fog
majd egyszer hallani!
A
jászolban gyermek fekszik!
Édesanyja
ráhajol,
...nyár
illat árad feléje
a
szénaszálak alól...
Szelíd
tehén párás szája
leheli
rá melegét...
A
korsó víz friss forrásból
hozta
a csorgás neszét...
Bezárt
szívek, bezárt ajtók,
fösvény
álmú emberek:
ott
a boldog istállóban
Isten
Fia szendereg!
Messze
kint a nyájak mellett
hírt
kaptak a pásztorok:
ének
csendült a magasból,
zengte
száz angyal-torok...
Napkeletről
jó ideje
indult
egy kis karaván,
a
csillag jelét követve
ide
is értek talán...
A
csillag megállt az égen!
Kialudt
a mécsvilág,
hivatását
betöltötte,
mert
más Fény jött most a földre:
Isten
küldte szent Fiát!
Isten
küldte szent Fiát!
Lukátsi
Vilma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése