Keresztény vers – Uram, akit Te szeretsz

Uram, akit Te szeretsz

János 11:3

Egy mondat: Uram, akit Te szeretsz,

Száz kérdést nyit meg bennem.

Mi ez? Hit? Vagy végtelen önzés?

-Kutatva kérdi lelkem.

Felmagasztosulhatok-e én,

Hogy Jézus szeressen?

Vagy lehetek annyira hitvány,

Hogy teljesen megvessen?

-Ahogy az igen és nem között

Magam mérlegre dobom:

Boncolgatom- a szeretethez

Nekem miért is van jogom…

Bár súlyaim a serpenyőben,

Megoldni mégsem tudom.

Ezért e nagy kérdést Őreá,

A Szeretetre bízom.

-Belőle csak egy morzsát kérek,

Mely után mohón kapok.

Kik karéjjal kapják: unják azt,

Melytől én boldog vagyok.

-E szeretet nem vet meg engem:

Felemel az Istenhez.

Ki Benne magát adja nekem,

S lehajol az emberhez.

Míg imádkozva várok Rá,

Ő hozzám jön, Lázárhoz?

S én, a meggyógyított lélek,

Leborulok lábához.

1949. 01. 08

Tamaska Gyula