Nagyobb
boldogság…
„Nagyobb boldogság adni, mint kapni”
(Csel 20,35).
Az
Úr Jézus ezen szavai, amelyek kivételesen nem az
evangéliumban
kerültek megörökítésre, közmondásszerűvé váltak.
Meghonosodott
a gyülekezetben, és a tanítványok gondolkodásával
megegyezett.
Pál
apostol ezt a mondást sajátosan megtapasztalta.
Legtöbbször
kétkezi munkával dolgozott,
és
ezzel nemcsak saját
eltartásáról
gondoskodott,
hanem
a rászorulókon is tudott segíteni.
Nagy
áldás rejlik ebben az igazságban, de sokan soha nem ismerik
meg,
mert önző életet élnek.
Moody,
a sokak által ismert evangélista, a keresztyénnek a
pénzhez
való viszonyáról a következő
három
tanácsot adta:
–
keressél, amennyit lehet,
–
takarékoskodj, amennyire képes vagy,
–
és adakozzál, amennyit csak tudsz!
Amikor
ezt a szolgálatánál felhasználta, az alkalom végén
odajött
hozzá az egyik hallgatója, és ezt mondta: „Jó volt
a
szolgálata, de azzal a bizonyos három tanáccsal mindent
elrontott.”
Elgondolkoztató,
hogy milyen nehéz lemondani arról, amihez
nagyon
ragaszkodunk!
Jézus
Krisztus életének egyik jellemzője az volt, hogy mindent
odaadott.
Tanítványait is erre akarta elvezetni, amikor ezt mondta:
„Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” És mit tanácsolt az Úr a
gazdag
ifjúnak, hogy kincse legyen a mennyben? (Lk 18,22)
Mennyi
Bibliát kell még szétosztanunk, milyen sok bajt
enyhítenünk,
hány szomorkodót megvigasztalnunk, hogy
mindazok,
akik az Úrhoz
tartoznak,
beláthassák: „Nagyobb
boldogság adni, mint kapni”!
B. J.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése