HÓESÉS
Pillangórajként repdes, leng a hó,
Lepkék beszédét van-e, aki érti,
Titkok
nyelvén tudó?
De szép a hó! Oly csillogó, puha.
Ünneplő dísze ez talán a földnek?
Fehér
bársonyruha?
Menyasszonyfátyol a mezők fellett?
Hajadonálmot álmodik mögötte
A zsenge
kikelet?
Királypaláston ékes, drága prém?
Hidegtől óvó, bolyhos, puha kendő
a fázó Föld
fején?
Halkan beszélő, édes üzenet,
szelíd küldött a szent, hatalmas égből
szállong a
föld felett.
Van Váltság, értünk szent vért hullató
s fehérre mossa vérszín bűneinket, -
Erről tanít
a hó.
Szentségre hívott minket Istenünk!
S készít számunkra hófehér ruhákat, -
erről beszél
velünk.
Titkok szavát lelkünkbe suttogó,
légy üdvözölve égi nagy Királyunk
követe: tiszta hó.
Dömötör Ilona,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése