MI LENNE AKKOR
Ó, hányszor éreztem
e fájó életben,
hogy nem szeret senki!
..Azért, mert feledtem
- s én nem tudtam szívből -
másokat szeretni...
...Azért, mert feledtem
Őt is, ki felettem
él és gondol reám:
szeretetből adta
azt, ki mindig szeret,
az édes jó anyám.
Ó, igen! Az ember
mind meglátja egyszer,
hogy önzésből szeret,
s hogy senki nem tudja
szeretni - ha rossz is -
édesanyja helyett!
Mi lenne a földön,
ha mindenki önzőn
tudna csak szeretni?
Jaj, mi lenne akkor,
hogyha az anyaszív
nem tudna szeretni?!
Balog Miklós
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése