IMHOL VAGYOK!
,,Kit küldjek el?’’ - Ma újra hallom
hangod,
Tündöklő trónon ülő Égi Felség!
És pártos szívem megremeg szavadtól,
Mert jól tudom, hogy nincs jogom
maradni.
Már azt se mondhatom - Jeremiással -,
Hogy ifjú voltom miatt nincsen
merszem.
És ajkam sem dadog. Homlokom ércből.
Elmémet igéd tiszta fényessége
Egész betölti. Szilárd bizonyosság
Köt hozzád. Küldetésem rendületlen.
Most mégis - engedetlen szolga módján
-
A Jónás útján indulnék, mogorván,
S megalkudván, semmint hogy Ninivébe,
A nagy városba, mely oly ismeretlen,
Miként a holnap rejtett, barna titka.
...Segíts, Uram, kimondanom a
választ:
Imhol vagyok. Megyek Ó, küldj el
engem!
Gerzsenyi Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése