Eljön az Úr
Eljön az Úr nemsokára,
Szól az angyal harsonája:
A elhunytak felkelnek.
A végítélet nagy napján
Jézus mint Bíró ül trónján
És a népek rettegnek.
Ádám minden nemzedéke
Összegyűl a trón elébe
Számot adni éltéről.
Ott majd minden kiviláglik,
Jó és gonosz széjjelválik,
S minden tettre fény derül.
Titkos bűnök, gonosz dolgok,
Lelki sebek, vétek-foltok,
Kéz, mely soha nem tett jót:
Mindig bűnre vágyó szemek,
Szitkos szájak, álnok szívek
Mind napfényre jönnek ott!
A megtértek újjászültek,
Istenfélő jámbor lelkek,
Kéz, mely fösvény sosem volt;
Szemek, melyek égre néztek,
Áldást mondó szájak, szívek
Mind napfényre jönnek ott!
Ki az Úrnak élt itt híven,
S szolgált néki méltóképpen,
Az ne féljen e naptól!
Boldog, kinek minden vétke
Krisztus által eltörölve;
Mentes lesz a vád alól!
Drága Jézus, oldd el, kérlek,
Szívemet a földtől végleg,
Hogy így szálljon tefeléd!
Akkor jöhetsz, bármely percben,
Lelkem – bízva kegyelmében –
Boldog arccal lép eléd.
K. B. Garve

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése