Barcsak
nagyon megaldnal
Barcsak nagyon megaldnal
Barcsak nagyon megaldanal,
Kiszelesitened hataromat.
Velem lennel ,megoltalmaznal a bajtol,
Hogy ne erjen soha fajdalom. 2x
Aldj meg engem. 2x
Aldj meg Istenem hogy a vilagra aldas lehessek!
Barcsak nagyon megaldanal,
Kiszelesitened hataromat.
Velem lennel ,megoltalmaznal a bajtol,
Hogy ne erjen soha fajdalom. 2x
Aldj meg engem. 2x
Aldj meg Istenem hogy a vilagra aldas lehessek!
Amíg el nem
indulunk…
Amíg el nem
indulunk,
Míg a láb a
vízre lép,
Még a
legkisebb út is
Csak távoli
cél.
Míg csak
álmodozgatunk,
S közben
tétova a kéz,
Addig látszik
csak úgy,
Hogy az Élet
nehéz….
Addig érezzük
azt,
Hogy a hit nem
elég….
Refr.:
Ha fúj a szél,
a hajó olyan felborítható!
Partot ér, ez
a jó, mert
A Mester
hangja szól!
Mindig el kell
kezdeni,
És az első
perc kemény!
De pont akkor
kell hinni,
Ha nincs is
remény!!!
Hogyha léptünk
régen tart,
És egy nagy
viharba ér…
Sose gondoljuk
azt,
Hogy már nincs
menekvés!
Mert a hitünk
pont itt
Kezd el
működni épp!
Az Úr igéje szól
Az Úr igéje
szól a Föld határain.
Erővel zendül
fel, s akik hallják élnek!
Mert a
Békesség Királya hívja választottait!
Ő az Élet
Kősziklája, vize megelevenít!
A sötétség ura
fonja titkos hálóit
Az Igazak
ellen tervet sző, csapdát állít.
Mivel tudja,
közel a vég! Eljött Isten országa!
És a gonosznak
nyoma vész, összetörik igája!
Refr.:
Most van az
idő, mikor az Urat kell követni!
Teljes
szívünkből szolgáljuk Őt!
Az aratás
munkája nagy, de velünk van Istenünk!
Az Ő nevében
győztesek leszünk.
Csak álmodom arról
Ma csak
álmodom arról,
Milyen
gyönyörű lehet,
Ahogy állok
végre előtted.
Ma csak
álmodom arról,
Hogy lesz egy
nap,
Mikor színről
színre látlak.
Ma csak
álmodom arról:
Refr.:
Mit érzek majd
akkor,
Ha a
dicsőséged vár.
Talán csendben
csodállak,
Vagy a lábam
táncot jár.
Vajon térdemre
hullok?
Vagy állva
nézek rád?
Halleluját
kiáltok?
Vagy elnémul a
szám!
Ma csak
álmodom arról. (2x)
Ma csak álmodom
arról,
Bár ott lennék
már,
Ahol a fiú
menyegzője vár.
Ma csak
álmodom arról,
Mikor nem lesz
más,
Csupán boldog,
örök imádás.
Ma csak
álmodom arról. (2x)
Refr.:
Mit érzek majd
akkor,
Ahol
dicsőséged vár...
1. Ó, Sion, ébredj,
töltsd be küldetésed!
Mondd a világnak: hajnalod közel!
Mert nem hagy az, ki népeket teremtett,
Senkit sem éjben, bűnben veszni el.
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
2. Lásd: millióknak lelke megkötözve
Rabláncként hordoz sötét bűnöket;
Nincs kitől hallja: Megváltónk keresztje
Mily gazdag élet kútja lett neked.
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
3. Mondd minden népnek: elveszett juháért
Mit tett a Pásztor, csodás szeretet!
Földig hajolt a kárhozott világért,
S meghalt alant, hogy élhess odafent.
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
4. Küldj fiaidból, akik nem hiába
Élvezik kincsed: hirdessék szavad;
Öntsd lelked értük győzelmes imába:
Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad!
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
5. Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled,
Fölfedi titkát minden szív előtt!
Egy lélekért se érjen vádja téged,
Hogy temiattad nem látta meg Őt!
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
Szöveg: Thomson, Mary Ann Faulkner 1834-1923
Mondd a világnak: hajnalod közel!
Mert nem hagy az, ki népeket teremtett,
Senkit sem éjben, bűnben veszni el.
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
2. Lásd: millióknak lelke megkötözve
Rabláncként hordoz sötét bűnöket;
Nincs kitől hallja: Megváltónk keresztje
Mily gazdag élet kútja lett neked.
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
3. Mondd minden népnek: elveszett juháért
Mit tett a Pásztor, csodás szeretet!
Földig hajolt a kárhozott világért,
S meghalt alant, hogy élhess odafent.
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
4. Küldj fiaidból, akik nem hiába
Élvezik kincsed: hirdessék szavad;
Öntsd lelked értük győzelmes imába:
Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad!
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
5. Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled,
Fölfedi titkát minden szív előtt!
Egy lélekért se érjen vádja téged,
Hogy temiattad nem látta meg Őt!
Légy örömmondó, békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
Szöveg: Thomson, Mary Ann Faulkner 1834-1923
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése