Példabeszédek 14
A bölcsesség és a balgaság kétféle gyümölcse
1Az asszonyi bölcsesség
építi a házat,
a
bolondság pedig a maga kezével rombolja le.
2Aki egyenes úton jár,
féli az Urat,
de
aki letéved útjairól, az megveti őt.
3A bolond szájából gőg
sarjad,
de a
bölcseket megőrzi ajkuk.
4Ha nincsenek barmok,
üres a jászol,
de
bő a termés, ha erős az ökör.
5Az igaz tanú nem
hazudik,
de a
hamis tanú hazugságot beszél.
6Hiába keresi a
csúfolódó a bölcsességet,
az
értelmes embernek azonban
könnyű
a megismerés.
7Térj ki az ostoba
útjából,
mert
nem szerzel ajkáról tudást!
8Az okos azért bölcs,
mert érti a dolgát,
az
ostobát pedig rászedi saját bolondsága.
9A bolondokat csúffá
teszi a vétek,
de a
becsületes emberek közt jóakarat van.
10A szív ismeri a maga
keserűségét,
és
örömébe sem avatkozhat idegen.
11A bűnösök háza népe
kipusztul,
de a
becsületesek sátrának lakói virulni fognak.
12Van út, amely
egyenesnek látszik az ember előtt,
de
végül a halálba vezet.
13Nevetés közben is
fájhat a szív,
és
az öröm vége is lehet bánat.
14A romlott szívű azt
kapja, amit megérdemel,
meg
a jó ember is tettei gyümölcsét.
15A tapasztalatlan
mindent elhisz,
de
az okos vigyáz a lépésére.
16A bölcs fél a
rossztól, és elkerüli,
az
ostoba féktelen és elbizakodott.
17A hirtelen haragú
bolondságot követ el,
és
az alattomos embert gyűlölik.
18Bolondságot örökölnek
az együgyűek,
az
okosakat pedig tudás ékesíti.
19Le fognak borulni a
rosszak a jók előtt,
és a
bűnösök az igaz ember kapuja előtt.
20A szegényt még barátja
is gyűlöli,
de a
gazdagot sokan szeretik.
21Aki megveti
felebarátját, vétkezik,
de
aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz.
22Tévelyegnek, akik
rosszat akarnak,
a
szeretet és a hűség pedig jót akar.
23Minden munkának megvan
a maga haszna,
de
akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.
24A bölcseknek koronája
a gazdagság,
de
az ostobák bolondsága csak bolondság.
25Életeket ment meg az
igaz tanú,
de
aki hazugságot beszél, az csaló.
26Aki az Urat féli,
annak
erős oltalma van,
fiainak
is menedéke lesz az.
27Az Úrnak félelme az élet forrása
a
halál csapdáinak kikerülésére.
28Nagy nép ad a
királynak méltóságot,
de
ha elfogy a nemzet,
elvész
az uralkodó is.
29A türelmes ember telve
értelemmel,
a
türelmetlen pedig bolondnak bizonyul.
30A szelíd szív élteti a
testet,
az
indulat viszont rothasztja a csontokat.
31Aki elnyomja a
nincstelent, gyalázza Alkotóját,
aki
pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti.
32A maga gonoszsága miatt
bukik
el a bűnös,
de
vigaszt kap az igaz,
ha
halálán van is.
33Az értelmes ember
szívében
bölcsesség
lakik,
de
az is kitudódik,
hogy
mi van az ostobákéban.
34Az igazságosság
felmagasztalja a népet,
a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.
35Jóindulattal van a
király
az
értelmes szolga iránt,
de
haragja sújtja a haszontalant.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése