Napi áhítat- Isteni parancsra, nyomós okkal

Isteni parancsra, nyomós okkal

2018 - Áhítat, 2018. szeptember 11. kedd,  Teodóra névnap van.

Névnapjukat ünneplőknek sok Boldogságot kívánok!

Hét témája: A hatodik parancsolat

5Móz 20,10–18

Isten változhatatlan, de a koronként változó emberhez másképpen kell szólnia.

„Ha egy város ostromára készülsz, szólítsd fel azt békés megadásra! Ha békés megadással válaszol, és megnyitja előtted kapuit, akkor legyen az egész benne lakó nép adófizető szolgáddá. De ha nem fogadja el a békét, hanem harcba száll veled, akkor kezdd meg az ostromát! És ha kezedbe adja Istened, az ÚR, akkor hányj kardélre benne minden férfit! De a nőket, a gyermekeket, az állatokat és mindazt a zsákmányt, ami a városban van, vedd birtokodba, és élvezd az ellenségtől szerzett zsákmányt, amit neked adott Istened, az ÚR.Így bánj mindazokkal a városokkal, amelyek igen messze esnek tőled, és nem az itt levő népek városai közül valók. De az itt lakó nemzetek városaiban, amelyeket örökségül ad neked Istened, az ÚR, ne hagyj életben egy lelket sem! Irtsd ki őket mindenestül: a hettitákat, az emóriakat, a kánaániakat, a perizzieket, a hivvieket és a jebúsziakat, ahogyan megparancsolta neked Istened, az ÚR; azért, hogy meg ne tanítsanak benneteket mindazoknak az utálatos dolgoknak az elkövetésére, amelyeket ők isteneik tiszteletére elkövetnek, és így ne vétkezzetek Istenetek, az ÚR ellen.”

Magyarázat

A régi korokban szokás volt emberáldozatot bemutatni egy természeti csapás, háborús vészhelyzet vagy döntéskeresés kapcsán. Megborzadunk, ha csak rágondolunk. Az aztékok és az inkák is így próbálták gondjaikat rendszeresen megoldani, amíg a beáramló európai új honfoglalók ennek erőszakkal véget nem vetettek. A kérdés csak az, hogy ennek a szörnyűségnek valóban egy másik brutalitással kellett véget vetni? Mai európai fejjel nehéz elfogadnunk, hogy egy másik kultúrának a torzító hatásait csak úgy lehet elkerülni, ha magát a kultúrát hordozó népet irtjuk ki teljesen. Ha meg is értjük az időszámításunk előtti kánaáni honfoglaláskor alkalmazott népirtás okait – vagyis hogy Isten az őslakosok erkölcsi züllöttsége miatti ítéletként hatalmazta fel a zsidóságot a megölésükre –, ma akkor is nehezen tudnánk azo­nosulni azzal, ha ezt nekünk, őbenne hívő embereknek kellene végrehajtanunk.
És ha mindenáron meg akarjuk magyarázni, hogy Isten a múltban még „így gondolkodott” (az embereket ki kell irtani, ha utálatosan erkölcstelenek), és csak később, Jézus Krisztusban változtatta meg a felfogását, akkor Istenről, aki öröktől fogva Atyja mindenkinek, nem szólunk helyesen. Mert bár Isten változhatatlan, de a történelemben a koronként változó emberhez másképpen kell szólnia.

(Háló Gyula)