KÜLDTÉL,
URAM
Küldtél, Uram és
mondtad, hogy
valaki vár rám.
Küldtél, Uram, hogy
ne várjon
sokáig árván.
Küldtél, Uram. - Ó,
bocsásd meg,
halasztám folyvost.
Küldtél, Uram s én
alkudtam:
Ne engem! - Küldj
mást!
Küldtél, Uram... S
most csendesen
kimondom már: Vigy!
S bocsád meg - esdve
kérlek -, hogy
nem volt mindig így!
Almási Mihályné
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése