2018. augusztus 28., kedd
Napi áhítat- Csak a prófétának fontos?
Csak
a prófétának fontos?
2018 -
Áhítat, 2018. augusztus 28. kedd ,
Ágoston névnap van
Sok Boldogságot a Névnapjukat
ünneplőknek!
Hét témája: A negyedik parancsolat
Jer 17,19–27
Isten embereire mindig fontos figyelni, mert ők előbb
észreveszik a mennyei jelzéseket.
„Ezt mondta nekem az ÚR: Menj, és állj
ki a nép kapujába, amelyen Júda királyai járnak ki és be, azután Jeruzsálem
valamennyi kapujába, és ezt mondd nekik: Halljátok az ÚR igéjét, Júda
királyai, ti, júdaiak mind, és Jeruzsálem minden lakója, akik bejártok ezeken a
kapukon!
Így szól az ÚR: Nagyon vigyázzatok, ne hordjatok ki és ne vigyetek be semmiféle terhet Jeruzsálem kapuin szombaton!Házatokból se vigyetek ki terhet szombaton, és ne végezzetek azon semmiféle munkát, hanem szenteljétek meg a szombati napot, ahogyan őseiteknek megparancsoltam! De ők nem hallgattak és nem figyeltek rá, hanem megmakacsolták magukat, nem engedelmeskedtek, és nem fogadták meg az intést. De ha ti figyelmesen hallgattok rám – így szól az ÚR –, és nem visztek be terhet a város kapuin szombaton, és megszentelitek a szombati napot azzal, hogy semmiféle munkát nem végeztek azon, akkor olyan királyok és vezérek fognak bejárni ennek a városnak a kapuin, akik Dávid trónján ülnek, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők és vezéreik meg Júda férfiai és Jeruzsálem lakói, és lakott lesz ez a város örökre.
És ide járnak majd Júda városaiból, Jeruzsálem környékéről, Benjámin földjéről, a Sefélá-alföldről, a hegyvidékről és a Délvidékről mindazok, akik égőáldozatot, véresáldozatot, ételáldozatot és füstáldozatnak való tömjént hoznak, meg akik hálaáldozatot hoznak az ÚR házába.
De ha nem hallgattok rám, és nem szentelitek meg a szombatot, ha terhet hordtok, és úgy mentek be szombaton Jeruzsálem kapuin, akkor olthatatlan tüzet gyújtok kapuiban, és az megemészti Jeruzsálem palotáit!”
Így szól az ÚR: Nagyon vigyázzatok, ne hordjatok ki és ne vigyetek be semmiféle terhet Jeruzsálem kapuin szombaton!Házatokból se vigyetek ki terhet szombaton, és ne végezzetek azon semmiféle munkát, hanem szenteljétek meg a szombati napot, ahogyan őseiteknek megparancsoltam! De ők nem hallgattak és nem figyeltek rá, hanem megmakacsolták magukat, nem engedelmeskedtek, és nem fogadták meg az intést. De ha ti figyelmesen hallgattok rám – így szól az ÚR –, és nem visztek be terhet a város kapuin szombaton, és megszentelitek a szombati napot azzal, hogy semmiféle munkát nem végeztek azon, akkor olyan királyok és vezérek fognak bejárni ennek a városnak a kapuin, akik Dávid trónján ülnek, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők és vezéreik meg Júda férfiai és Jeruzsálem lakói, és lakott lesz ez a város örökre.
És ide járnak majd Júda városaiból, Jeruzsálem környékéről, Benjámin földjéről, a Sefélá-alföldről, a hegyvidékről és a Délvidékről mindazok, akik égőáldozatot, véresáldozatot, ételáldozatot és füstáldozatnak való tömjént hoznak, meg akik hálaáldozatot hoznak az ÚR házába.
De ha nem hallgattok rám, és nem szentelitek meg a szombatot, ha terhet hordtok, és úgy mentek be szombaton Jeruzsálem kapuin, akkor olthatatlan tüzet gyújtok kapuiban, és az megemészti Jeruzsálem palotáit!”
Magyarázat
Súlyos törvényszegés miatt panaszkodik
Jeremiás: nem tartotta meg Isten népe a szombatot. A szombat megünneplése
Jeruzsálem megmaradásának egyik feltétele volt. Nem is maradt meg, elfoglalták
hamarosan.
Nincs időm pihenni! – gondoljuk és mondjuk nagyon gyakran. Mi erre a válasz? Több időt kellett volna Istennek számunkra biztosítania, mint huszonnégy órát egy napban? Jobb időbeosztásra van szükségünk? Hatékonyabb háztartási gépekre? Jobb közlekedésre? Egy teológus, Rudolf Bohren szerint ma nem valamilyen akcióra, valamilyen tettre van a legégetőbb szükség, hanem az ünnepre. Egy világot átformáló, nagy ünnepre. A vasárnapi istentisztelet által részt veszünk abban a rendben, abban a ritmusban, amit Isten beleírt ebbe a világba.
A nyugalom napjának másik elengedhetetlen összetevője az egymással való közösség. Istentisztelet után ne vágjunk bele a hazahozott munkába, lehetőleg ne akkorra tervezzük a tanulást, ne szaladgáljunk az otthonunk körüli tennivalók ügyében! Tanuljunk meg együtt lenni! Az együttlétnek bármilyen tartalma lehet, ami elősegíti azt, hogy egymásra figyeljünk, egymás társaságát élvezzük, szeretteinkben, testvéreinkben, barátokban gyönyörködjünk. Játsszunk társasjátékokkal, menjünk kirándulni, közösen barkácsoljunk, sportoljunk! A hangsúly itt is Isten ajándékain, egymás szeretetén, a szabad, szeretettel teli együttléten van. Nem vagyunk rabszolgák, Isten gyermekei vagyunk!
Nincs időm pihenni! – gondoljuk és mondjuk nagyon gyakran. Mi erre a válasz? Több időt kellett volna Istennek számunkra biztosítania, mint huszonnégy órát egy napban? Jobb időbeosztásra van szükségünk? Hatékonyabb háztartási gépekre? Jobb közlekedésre? Egy teológus, Rudolf Bohren szerint ma nem valamilyen akcióra, valamilyen tettre van a legégetőbb szükség, hanem az ünnepre. Egy világot átformáló, nagy ünnepre. A vasárnapi istentisztelet által részt veszünk abban a rendben, abban a ritmusban, amit Isten beleírt ebbe a világba.
A nyugalom napjának másik elengedhetetlen összetevője az egymással való közösség. Istentisztelet után ne vágjunk bele a hazahozott munkába, lehetőleg ne akkorra tervezzük a tanulást, ne szaladgáljunk az otthonunk körüli tennivalók ügyében! Tanuljunk meg együtt lenni! Az együttlétnek bármilyen tartalma lehet, ami elősegíti azt, hogy egymásra figyeljünk, egymás társaságát élvezzük, szeretteinkben, testvéreinkben, barátokban gyönyörködjünk. Játsszunk társasjátékokkal, menjünk kirándulni, közösen barkácsoljunk, sportoljunk! A hangsúly itt is Isten ajándékain, egymás szeretetén, a szabad, szeretettel teli együttléten van. Nem vagyunk rabszolgák, Isten gyermekei vagyunk!
(Sinka Csaba)
Keresztény történet- Látszat valóság
Látszat
valóság
Házunk
előtt egy nagyon szép
fácska
allt, kertünk disze,
apró,
csodálatosan megformált
levelekkel.
Egy reggelre azonban
arra
ébredtünk,
hogy
feladta ékességeé, a földön feküdt a
tövénél
kettétörve. Szomorú és
érthetetlen
volt a látvány. Hogyan
lehetséges,
hogy a fiatal, életerős
és
szép fa ott heverjen a földön?
Amikor
szemügyre vettük, mi is
történt
valójában,
szemünk
elé tárult a nyilvanvaló
ok:
a fa középeben
termeszek
vertek tanyát, egyre nagyobb
teret
hóditva maguknak az elő fa közepében,
amelyről
a kivüáallók mit sem sejtettek.
Azután
eljött egy nap, amelyen
heves
szél támadt. Az erősnek
tűnő
fácska megadta magát.
Nem
volt ereje elleáallni a viharnak.
Feladta
szépségét es rendeltetését
(egy
kidőlt fa egyáltalan
nem
szép látvány, előbb-utóbb
tűzre
vetik). Elgondolkoztam. Amikor
Jezus kegyelme
Isten
szeretete rajtam keresztül
másoknak
is öromet adott. Erős
és
hasznos voltam. Aztán teltek
a
hónapok, az évek, es a ketségeskedés
bűne,
mint a termesz,
lyukat
fúrt maganak a gyökeren
keresztül.
„Isten minden igérete
valóban
igaz rám?” Ezután a
bűnök
utat törnek maguknak,
es
a világ szeretete, vagy éppen
az
önmagunk körüli forgolódás
teljesen
elfoglalja a bensőnket.
Küzdünk,
de mivel ragaszkodunk a bűneinkhez,
azok
erősödnek, mi pedig gyengülünk.
Még
szépnek es erősnek mutatjuk
magunkat, az emberek talán
még
csodálnak is, mignem eljön
egy nap, amelyen heves szél fúj
végig
életúnkon, olyan erős,
hogy ellenállni mar nincs erőnk,
es kettétörik az élet. Sajnos, sok
ilyet láthatunk, amely már
nem
örömmel,
hanem szomorusággal
tölti
meg a szivet Isten es az
emberek előtt is.
Mi hat a megoldás?
Ne engedjük a bűnos vagyakat
uralomra jutni, hanem vigyük
oda a keresztre, hadd haljon
meg, helyette pedig engedelmeskedjünk
Istennek! Isten
Igéjét tartsuk zsinormértéknek
életünk minden napjan, akkor
életünk faja nemcsak szep es
erős,
hanem meg gyümolcsöző
is lesz, amely másoknak is eledelt
ad a Gazda dicsőségére.
„Mert nem az a fontos, amit lát
az ember. Az ember azt nézi, ami
a szeme előtt van, de az Ur azt
nézi, ami a szivben
van.”
(1Sam 16,7)
Maszarovicsne
Eva
(Kalene Hill, Zambia)
Keresztény vers- Gondold meg hát…
Gondold
meg hát…
Napestig
rohansz a nap alatt,
pedig
tied csak egy pillanat.
A
kapott idő csak ígéret,
elszáll,
mint pillangó az élet.
S
bár kimért az időkeret,
a
pillanat csodát tehet:
meggyújthat
égi tüzeket,
s
ébreszthet élő hiteket.
Venyercsán László
Keresztény vers- Hol talált?
Hol talált?
Egyedül voltál.
Sírtál.
Sírtál, és kerested
az Életet…
És Ő szólt:
„Ne félj, itt vagyok!”
– s neveden hívott.
Hallottad-e?
Később
összegyűltek
a tanítványok.
És Ő újból megjelent:
„Békesség néktek,
vegyetek Szent Szellemet!”
Munkát adott:
Hirdessétek az evangéliumot!
Elmentél-e?
Harmadszor a tengeren
sötét volt s aggodalom,
semmi más.
De Ő jött és szólt:
„Vessétek ki a hálót!”
S áldás követte szavát…
Amott már égett a parázs…
S boldogan ünnepelt
Mester és tanítvány.
Ott voltál-e?
Anna
Mária Seidel
Keresztény vers- Bizalom
Bizalom
Mindenen
át hogyan segít?
Még
nem tudom, hogyan,
csak
hogy ígérete szerint
és
csodálatosan.
Elűzi-e
az éjszakát
s
hogyan? Csak azt tudom,
hogy
egy lépéshez mindig ád
elég
fényt az úton.
Szívem,
ha Ő kezébe vett,
békében
nyugoszik.
Hogyan
hordoz, hogyan vezet,
az
csak rá tartozik.
Németből fordította: Túrmezei
Erzsébet
Keresztény vers- Élő vizek zubogó forrása
- Élő vizek zubogó forrása
Élő vizek zubogó forrása
Valahol lenni kell egy forrásnak, melyben
végre felüdülhetnek azok is,
akiket most a lefelé tartó zuhanás
köpölyöz, és a nyirkos, fénytelen zsákutcák
vonzásában élnek;
kitaszítottak, kimerült sebesültek,
kiknek cserepes ajkait a szomj ékesíti,
s akiket már az irgalmatlan
világunkban élőholtnak tartanak,
de még nem hantolták
közös temetőszéli árokba őket.
Ó, jöjjetek mind énhozzám – mondja Jézus.
– Mire vártok még szomjazó lelkek?
Én vagyok az élő vizek zubogó forrása,
én vagyok az örök élet!
Leleszi
Balázs Károly
2018. augusztus 27., hétfő
Napi áhítat- A pihenőnapon is gondoskodik
A
pihenőnapon is gondoskodik
2018 - Áhítat, 2018.
augusztus 27. hétfő, Gáspár névnap .van
Hét témája: A negyedik parancsolat
2Móz 16,22–30
Aki az ünnepet, a vasárnapot előre megtervezi, az
fogja legjobban élvezni annak áldását.
„A hatodik napon történt, hogy kétszer
annyi kenyeret szedtek, fejenként két ómerrel. Akkor elment a közösség összes
főembere, és jelentették Mózesnek. Ő így szólt hozzájuk: Ez az, amiről
az ÚR beszélt, hogy a nyugalom ideje lesz holnap, az ÚR szent szombatja.
Süssétek meg, amit sütni akartok, és főzzétek meg, amit főzni akartok, és
tegyétek félre magatoknak mindazt, ami fölösleg, hogy megmaradjon másnapra. Félre
is tették másnapra, ahogy Mózes megparancsolta, és nem büdösödött meg, féreg
sem volt benne. Akkor ezt mondta Mózes: Ma ezt egyétek, mert ma az ÚR
szombatja van: ma nem találtok mannát a mezőn. Hat napon át szedhetitek,
de a hetedik napon szombat van: akkor nem lesz. Mégis voltak a nép között
olyanok, akik a hetedik napon is kimentek szedni, de nem találtak.
Ekkor azt mondta az ÚR Mózesnek: Meddig akartok még ellenszegülni parancsolataimnak és törvényeimnek? Láthatjátok, hogy az ÚR adta nektek a szombat napját. Ezért ad ő a hatodik napon két napra való kenyeret. Maradjon mindenki otthon, a hetedik napon senki se mozduljon ki a helyéről! Ezért pihent a nép a hetedik napon.
Izráel háza mannának nevezte el azt. Olyan fehér volt, mint a koriandermag, íze pedig olyan, mint a mézeskalácsé. Mózes azt mondta: Ezt a parancsot adta az ÚR: Egy teljes ómernyit őrizzetek meg belőle a jövendő nemzedékeknek, hogy lássák, milyen kenyérrel tápláltalak benneteket a pusztában, amikor kihoztalak benneteket Egyiptom országából.Áronnak pedig ezt mondta Mózes: Vegyél egy edényt, tégy bele egy teljes ómernyi mannát, és helyezd el megőrzésre az ÚR színe előtt a jövendő nemzedékek számára! Oda is helyezte azt Áron megőrzésre a bizonyság ládája elé, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. Izráel fiai negyven évig ették a mannát, míg csak lakott földre nem értek. Mannát ettek mindaddig, amíg el nem érték Kánaán földjének a határát. Az ómer pedig az éfának a tizedrésze.”
Ekkor azt mondta az ÚR Mózesnek: Meddig akartok még ellenszegülni parancsolataimnak és törvényeimnek? Láthatjátok, hogy az ÚR adta nektek a szombat napját. Ezért ad ő a hatodik napon két napra való kenyeret. Maradjon mindenki otthon, a hetedik napon senki se mozduljon ki a helyéről! Ezért pihent a nép a hetedik napon.
Izráel háza mannának nevezte el azt. Olyan fehér volt, mint a koriandermag, íze pedig olyan, mint a mézeskalácsé. Mózes azt mondta: Ezt a parancsot adta az ÚR: Egy teljes ómernyit őrizzetek meg belőle a jövendő nemzedékeknek, hogy lássák, milyen kenyérrel tápláltalak benneteket a pusztában, amikor kihoztalak benneteket Egyiptom országából.Áronnak pedig ezt mondta Mózes: Vegyél egy edényt, tégy bele egy teljes ómernyi mannát, és helyezd el megőrzésre az ÚR színe előtt a jövendő nemzedékek számára! Oda is helyezte azt Áron megőrzésre a bizonyság ládája elé, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. Izráel fiai negyven évig ették a mannát, míg csak lakott földre nem értek. Mannát ettek mindaddig, amíg el nem érték Kánaán földjének a határát. Az ómer pedig az éfának a tizedrésze.”
Magyarázat
Egyház és világ versenyeznek a
vasárnapért. A szekularizációnak ebben a mai korszakában csak természetes, hogy
a vasárnap is egyre jobban elvilágiasodik. Sport, mozi, tánc, vásárlás nyomul
be egyre jobban a vasárnapba, meg a hétköznapok robotjában elmaradt alvás, vagy
a házimunka pótlása. Sokan gondolják, hogy vasárnap is dolgozniuk kell ahhoz,
hogy előrébb jussanak.
Isten a pihenőnapot megelőző este kétszer akkora adag mannát hullatott az égből. Ez nem büdösödött meg, féreg sem volt benne másnap sem. Gondoskodott róla, hogy ne érje hátrány őket a pihenés miatt.
A nyugalomnap parancsa által arra biztat Isten, hogy ne féljünk: az ő kezében van a világ, a föld, a történelem, a szív kis világa és történelme, a fejünk hajszála, az üdvösségünk sorsa. Aggodalmaskodás helyett újuljunk meg hát a hitben, Krisztus követésében, az emberek szeretésében, újuljunk meg az Isten erejében! Lehet, hogy sok a kísértésünk, nehézségünk, harcunk, nehezek a körülményeink, de mindez nem ok arra, hogy ellankadjunk, elerőtlenedjünk, mindezekben szabad és lehet diadalmaskodnunk Krisztus által. Ami kell még az életünkhöz ezen felül, arról ő gondoskodni fog.
Isten a pihenőnapot megelőző este kétszer akkora adag mannát hullatott az égből. Ez nem büdösödött meg, féreg sem volt benne másnap sem. Gondoskodott róla, hogy ne érje hátrány őket a pihenés miatt.
A nyugalomnap parancsa által arra biztat Isten, hogy ne féljünk: az ő kezében van a világ, a föld, a történelem, a szív kis világa és történelme, a fejünk hajszála, az üdvösségünk sorsa. Aggodalmaskodás helyett újuljunk meg hát a hitben, Krisztus követésében, az emberek szeretésében, újuljunk meg az Isten erejében! Lehet, hogy sok a kísértésünk, nehézségünk, harcunk, nehezek a körülményeink, de mindez nem ok arra, hogy ellankadjunk, elerőtlenedjünk, mindezekben szabad és lehet diadalmaskodnunk Krisztus által. Ami kell még az életünkhöz ezen felül, arról ő gondoskodni fog.
(Sinka Csaba)
Keresztény történet- Kertész
A kertész
A reggeli órákban a kertész kiment, hogy
gondozza kertjét. Az egyik ribizli bokornak túlságosan nagyra nőttek az ágai és
félt, hogy nem fog termést hozni ezért visszametszette őket. Ahogy visszavágta
ágait, a végénél nedves lett, olyan mintha sírna a bokor. A kertész úgy érezte
mintha beszélne hozzá és ezt mondaná:
„Ó, kertészem hogy tehetsz ilyet velem? Azt
gondoltam, hogy a barátom vagy, aki szeretettel gondot visel rólam, mióta csak
elültettél. Nem látod, milyen szépen fejlődök? Már majdnem fele akkorára
nőttem, mint a kerítés melletti fák és nemsokára olyan nagy lehetek, mint ők.
De te most levágtad ágaim és szépséges leveleim odalettek. Csalódott és keserű
vagyok, hogy így bánsz velem...„
Erre a kertész szelíd, szeretetteljes hangon
így felelt:
„Kérlek, ne sírj! Szükséges volt megmetszeni
téged. Nem azért ültettelek, hogy nagyra nőj és árnyékot adjál, hanem, hogy
termést hozzál. A fák, a kerítés mellett hiába nagyok, de nem képesek termést
hozni, ellenben veled. Ha nem vágom vissza ágaidat, akkor minden erőd elmegy
arra, hogy nagyobbra nőj, de akkor nem lennél képes termést hozni. Ne aggódj,
egy napon hálás leszel azért, amit tettem. Lehet, hogy most még nem érted de
bízz bennem és javadra lesz. Nagyon hálás leszel amikor meglátod a termésedet!”
Az évek során a kertésznek egyre több kertre
kellett ügyelnie. Arról álmodozott, hogy egy napon rábízzák az egyik arborétum
gondozását. Úgy tűnt, hogy álma megvalósul, de végül - nem tudni milyen okból -
egy másik kertész kapta meg az állást, akinek fele annyi tapasztalata sem volt
mint neki. A kertész nagyon elszomorodott és Istenhez kiáltott:
„Istenem, hogyan tehetted ezt velem? Hosszú
évek munkája és fáradozása, erre egy ilyen ember kapja meg ezt az állást. Azt
hittem, hogy segítségemre leszel és támogatsz, hogy előrébb jussak és pont a
cél előtt teszed ezt? Miért vagy ilyen kegyetlen, mivel érdemeltem ki?”
Isten gyöngéd hangon így felelt: „A te életedben Én vagyok a kertész!”
Ekkor a kertésznek eszébe jutott, hogy évekkel ezelőtt, ő mit mondott a bokornak...
Sokszor van az, hogy
az ember úgy érzi, megrekedt az élete. De Isten útjai kifürkészhetetlenek. Ő
még a legrosszabb dolgot is a javunkra tudja fordítani. Ismer minket és a
javunkat akarja. Nekünk végeznünk kell a ránk bízott feladatot és bízni
Istenben, hogy Ő vezérli életünket és soha nem hagy cserben, még akkor sem, ha
úgy érezzük. Jézus azt mondja: „Ne aggódjatok életetekért!” Máté evangéliuma
6:25
Keresztény vers- NEM FÉLEK
NEM FÉLEK
”Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi
bajtól, mert Te velem vagy” (Zsoltárok 23, 4)
Démonokkal teli sikátorban
Érzem igazán
Mily forró a földi katlan
Nem vehetem lazán
Hiszen farkasok között várom
Én elveszett bárány
Hogy véget érjen az álom
Elmúljon a hiány
És megtaláljon a pásztor
Mint már sok százszor
Körbevesz a sötétség
Hirtelen nem is látszik az ég
A vakság nem fogad magába
Így is megroggyant már lába
De eltűntetné fényem hamar
És ahogy a földet az avar
Betakarna örökké
S hideg méreggel oltaná el
Fáklyám, melynek égni kell
Érces hangok marják fülem
És bűnnel táncoló ütem
Menekülnék messze
Ha lelkemnek nem lenne esze
Tudja jól: hiábavaló futni
De csak egyet kell tudni
Elég egyet, ami az
Egyetlen biztos tény
Egyetlen felemelő fény
Démonok, farkasok között
Mikor a világba tél költözött
Nem félek, nem félek én
Lehetek a szakadék szélén
Már nem félek
Bátor lett a gyenge lélek
És csodálatosan erős
Nem félek, mert Te velem vagy
Jöhet hó, jöhet fagy
Nem félek
Mert Te velem vagy
”Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi
bajtól, mert Te velem vagy” (Zsoltárok 23, 4)
Démonokkal teli sikátorban
Érzem igazán
Mily forró a földi katlan
Nem vehetem lazán
Hiszen farkasok között várom
Én elveszett bárány
Hogy véget érjen az álom
Elmúljon a hiány
És megtaláljon a pásztor
Mint már sok százszor
Körbevesz a sötétség
Hirtelen nem is látszik az ég
A vakság nem fogad magába
Így is megroggyant már lába
De eltűntetné fényem hamar
És ahogy a földet az avar
Betakarna örökké
S hideg méreggel oltaná el
Fáklyám, melynek égni kell
Érces hangok marják fülem
És bűnnel táncoló ütem
Menekülnék messze
Ha lelkemnek nem lenne esze
Tudja jól: hiábavaló futni
De csak egyet kell tudni
Elég egyet, ami az
Egyetlen biztos tény
Egyetlen felemelő fény
Démonok, farkasok között
Mikor a világba tél költözött
Nem félek, nem félek én
Lehetek a szakadék szélén
Már nem félek
Bátor lett a gyenge lélek
És csodálatosan erős
Nem félek, mert Te velem vagy
Jöhet hó, jöhet fagy
Nem félek
Mert Te velem vagy
Arányi
Norbert
Keresztény vers- PÉLDÁZAT A KIRÁLYI MENNYEGZŐRŐL
PÉLDÁZAT A KIRÁLYI MENNYEGZŐRŐL
Mikor a királyfi
mennyegzőjét ülte,
A király a vendégekért
szolgáit elküldte.
De a meghívottak
vonakodtak menni,
Más a dolguk: házat, ökröt,
szántóföldet venni.
Összeszorul szíve
erre a királynak,
Fáj neki, hogy barátai
vele csak így bánnak.
,Jöjjön, aki béna,
jöjjön, aki sánta,
Hívjatok be minden szegényt
az én lakomámra!’’
Hív az Atya engem,
hív az Atya téged,
Fogadjuk el nagy örömmel
e nagy tisztességet!
Hamar
István
Keresztény vers- AZ ÚR JÉZUS SZENVEDÉSE
AZ ÚR JÉZUS SZENVEDÉSE
Az Úr Jézus szenvedése
Bűnösöknek üdvössége.
Mikor eljött amaz óra,
Előlépett árulója.
Míg a főpap kivallatta,
Tanítványa megtagadta.
Büszke császár helytartója
Nem mert lenni pártfogója.
Leköpdösték, csúffá
tették,
Keresztfára
feszítették.
Ő még ott is azért
esdett;
Bűnösöknek kért
kegyelmet.
Értünk vállalt ennyi sok
kínt -
Megváltottak, áldjuk Őt
mind!
Hamar István
Keresztény vers- ÉZSAIÁS VIGASZTAL
ÉZSAIÁS
VIGASZTAL
Reszketsz,mint gyermek a sötétben?
Tétován jársz-kelsz,nem tudod,lábad merre
vigyen?
Reszketsz,mint a rossz útra tért?
Álomból felriadsz és ébren üldöz a vád?
Bűneid súlya húz,mint a tékozló fiút.,
s nem mersz atyád házába visszatérni?
Ne félj! Én megváltottalak!
Éretted küldtem egy--fiam a földre,
éretted tettem vállára keresztet,
helyetted szenvedett,megvesszőztetett,
helyetted hullott hét sebből a vére,
miattad viselt töviskoronát,
s már az édenkerti hűvös alkonyatban:
neveden hívtalak téged.
Még nem voltál,de már éretted voltam,
Neked szólott a hegyi beszéd,
s a mezőn magvető bölcs példázata,
Az ő sebével gyógyultál meg
és a királyi menyegzőre téged vártalak,
Előbb szerettelek,mint te engem.
Enyém vagy,ne félj! Ámen
Rolla
Margit
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)