Ne mássz bele, de van kiút belőle!
Olvasmány: ApCsel 19,8–20
A sátáni kötelékek szakadása után isteni csatornák nyílnak meg.
8Azután eljárt a zsinagógába, ahol három hónapon át bátran szólt, vitázott, és igyekezett meggyőzni őket az Isten országának dolgairól. 9Amikor pedig egyesek ellenálltak és nem hittek, sőt gyalázták az Úr útját az egész nép előtt, otthagyta őket, a tanítványokat is távol tartotta tőlük, és mindennap egy Tirannosz nevű ember iskolájában tanított. 10Ez két éven át tartott, úgyhogy mindazok, akik Ázsiában laktak, meghallották az Úr igéjét, mind a zsidók, mind a görögök. 11Isten pedig nem mindennapi csodákat tett Pál keze által; 12úgyhogy még a testén levő kendőket vagy kötényeket is elvitték a betegekhez, és a betegségek eltávoztak tőlük, a gonosz lelkek pedig kimentek belőlük. 13Erre a vándorló zsidó ördögűzők közül is megkísérelték néhányan, hogy a gonosz lelkektől megszállottak felett kimondják az Úr Jézus nevét. Így szóltak: „Kényszerítünk titeket arra a Jézusra, akit Pál hirdet!” 14Egy Szkéva nevű zsidó főpap hét fia is ezt tette. 15A gonosz lélek azonban visszafelelt, és azt mondta nekik: „Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kik vagytok?” 16Az az ember pedig, akiben a gonosz lélek volt, rájuk ugrott, legyűrte őket, és föléjük kerekedett, úgyhogy mezítelenül és sebesülten futottak ki abból a házból. 17Tudomására jutott ez minden Efezusban lakó zsidónak és görögnek, úgyhogy félelem szállta meg mindnyájukat, és magasztalták az Úr Jézus nevét. 18A hívők közül is sokan eljöttek, megvallották és elbeszélték ilyenféle mesterkedéseiket. 19Azok közül sokan, akik a varázslást űzték, összehordták könyveiket, és mindenki szeme láttára elégették. Mikor kiszámították a könyvek értékét, ötvenezer ezüstpénzre becsülték. 20Így az Úr ereje által az ige hatalmasan terjedt és megerősödött.
Magyarázat:
Ahol Isten Lelke dolgozik, ott a Sátán is próbálkozik, ez ma is nagyon kézzelfogható. Ahol nem alszanak, hanem dolgoznak, ott az ellenséges erők is beindulnak. Ezt Pál is tapasztalta, és sok nehézséget okozott neki, de mindig azt olvassuk, hogy végül győztesként került ki a helyzetből. Persze nem ő volt az erős, hanem Ura: így az Úr ereje (dünamisz) által az ige hatalmasan terjedt és megerősödött. Azt is meg kell jegyezni, hogy az apostol nem félvállról vette a munkát: a zsinagógába három hónapon keresztül eljárt, és bátran szólt Isten dolgairól, és igyekezett meggyőzni (erős szó) őket, majd Tirannosz iskolájában három éven át tanított! Olyan jó olvasni, hogy „félelem (istenfélelem) szállta meg mindnyájukat, és magasztalták az Úr Jézus nevét”. A folytatás még megdöbbentőbb: a hívők közül is sokan eljöttek, megvallották és elbeszélték ilyenféle (= okkult) mesterkedéseiket. És ez tettekben is kifejeződött, elégettek minden tárgyi emléket, kifejezve lelkük megtisztulását, és ezután olvassuk azt, hogy az ige hatalmasan terjedt!... Van feltétel és van következmény.
Hívőként miből kell ma szabadulnunk? Mit kell(ene) megvallanunk, miközben imádkozunk ébredésért, szabadulásokért, megtérésekért láncokkal az életünkön? Ma is igaz az Úr Jézus Krisztus neve: ő a mi szabadításunkra felkent Úr! Ma is tud szabadítani! Valljunk és újuljunk, hogy hitelesen tudjunk a szabadításról beszélni szétszakadt láncainkat feltartva! /FGB/
Röviddel halála előtt Ágoston arra kérte egyik tanítványát, hogy a vele szemben levő falra fesse föl a harminckettedik zsoltár eme szavait: „Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét.” Ezeket a szavakat szemlélve halt meg.
Csak egyet követelsz tőlünk: hűséget.
Jele engedelmesség, bizalom,
magunk új meg új átadása néked,
Hozzád kötötten – mégis szabadon!
(Tiele-Winckler Éva: Hozzád kötötten – mégis szabadon
Túrmezei Erzsébet fordítása)
(Floch Gábor Barnabás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése