Timótheushoz
Amit a szád
mond: szíved is érezze;
Légy példa a beszédben, igazságban.
Nincs
kínosabb, ha csalódnunk kell
- Kiket
szeretünk: embertársainkban.
Mást hirdet
szájuk, mint amit kezük tesz,
Körülöttük az
élet oly sivár lesz!
Légy példa te a magaviseletben:
Ne
botránkoztass meg senkit soha;
A durva,
kevély, dölyfös dicsekvő
Megaláztatik…
ez lesz a sorsa.
Jó légy,
türelmes és csendesen élő,
Bajok közt
bízó s Istenben hívő!
Tündöklő példa légy a szeretetben:
Ellenséged is
gyámolítsd, szeresd,
Hogy azok
téged mi okból gyűlölnek,
- Jézusra
tekints – soha ne keresd.
Érzésed
szeretetben olvadjon fel;
Isten
harcoljon ellenségeiddel!
Légy példa te a hitben, amit ismersz:
Kételkedés ne
ülje meg szíved!
Minden
sorsban, bajban, bátran vezet,
Istenben
vetett te erős hited.
A hívő
könnyein át is mosolyog
És szíve
hittel Jézus felé dobog!
A tisztaságban légy példa, amíg élsz,
Tudván, hogy
tested Isten temploma;
Óvjad
féltékeny gonddal e hajlékot,
Rá ne
tapadjon a bűnnek nyoma!
Kik a
testüket tisztaságban tartják,
Fényes
jutalmat nyer lelkük odaát,
Fönn
Krisztusnál, az egek egébe’,
Hol
folytatódik a híveknek élte!
Jámborné Székely L
HA ELHAGY A KEDV
Ha elhagy a
kedv s tovaszáll az öröm,
Ha csügged
és retteg a szív,
Ha érzed a
bűn kötelét magadon,
És nincs aki
megszabadít,
Ó, jöjj ide,
jöjj, ímé, áll a kereszt,
Itt szűnik
és oszlik a kétség.
Betölti a
szívedet égi öröm,
Megújul a
régi reménység.
Elfárad a
hős, megerőtelenül,
Meglankad az
ifjú erő,
A kar
lehanyatlik és roskad a térd,
A szíved
örömtemető,
De hogyha
bizalmad az Úrba veted,
Sasszárnyakon
száll föl a lelked,
Megőriz az
Úr, keze megszabadít,
Kitárul
előtted az élet.
Gerzsenyi
Sándor
EGY A SZÜKSÉGES
Egy a
szükséges... amíg élünk
Csak ezt
keressük szorgosan;
S ha
megtaláltuk, mit se féljünk,
Haladhatunk
már biztosan.
Nem földi
kincs, amit a rozsda
Megemészthet
itt, vagy melyet
Magával
vinni más világra
Szegény
lelkünknek nem lehet.
Nem dicsőség,
nem földi pompa,
Nem fényes
hírnév, vagy egyéb:
Hiába
gyűjtenéd halomba,
E földdel
együtt mind megég.
Egy a
szükséges csupán: Jézus!
Őt ragadd
meg, Ő kell neked!
Egyetlen út
Ő az Atyához,
S mert
föltámadt: Ő életed!
Csopják Attila
Akkor
Feltűnik majd az Ő
jele
és sírni fog a föld
bele.
A hívő, mert örül a
lelke,
a hitetlen, mert
nem szerette.
A lagymatag, a
lágymeleg,
ó, hogy remeg, ó,
hogy remeg!
S Ő, a számadásra
jött ítélő,
méri a lelket, hogy
mit érő?
A tiedet, az
enyémet, mindet,
keres benne szent,
égi kincset.
Akkor… kitárod
lelked álmát
és lengeted
győzelmi pálmád.
Akkor … szomorún
mondod: nincsen,
sose kerestem égi
kincsem.
Akkor gyáván,
rettenve kéred:
Uram, szeretni
foglak Téged.
Akkor … késő.
- Ma nem! Sietve
bízd csak magad égi
kezekre.
S ha feltűnik jele
az égen,
lelked áldassék
seregében.
Kárász
Izabella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése