AZ ÚR JÉZUS FÁI
Ott a kedves őszi
napsugárba kint,
gyümölcstől hajol meg
a fák ága mind.
Gazdagon, bőséggel
termett meg mindenik.
Hű kertészünk szíve
úgy örül nékik.
Az Úr
Jézus fái
emberéletek.
Én is az
ő kedves
fája
lehetek.
Kertjébe
fogadta
kicsiny
életem,
S csupán
egy a vágyam
azóta
nekem:
Hogyha majd megérint
ősz hideg szele,
állhassak előtte
gyümölccsel tele.
Túrmezei Erzsébet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése