MINT A
FOLYAM
Mint ez az ősi,
mély vizű folyam
hordozza ősz-arannyal
szegett
partjai közt a nagy
fehér hajót,
és tükrözi a tiszta
kék eget,
- csorduló szívvel,
csendben figyelem -
úgy hordoz engem is a
kegyelem.
És mint a tarka partok
futnak ott,
mert fut a víz, és nem
ismer határt:
siet a tenger hű öle
felé…
Mint anya várja, kéklő
karja tárt…
Csorduló szívvel,
csendesen figyelem:
hazavisz engem is a
kegyelem.
Túrmezei
Erzsébet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése