Keresztény vers- A Krisztus igája

A Krisztus igája

Nem két hosszú és két rövid fa

vassal határolva.

Nem ábránd-kocsit húznak vele

virágzó pázsitra.

Nem is emberek faragják azt

hitvány, csomós fából.

Nem sebez, nem folyik vér nyomán

sohasem a vállból.

Nem is egy darab száraz kenyér

mit nevében adok.

Nem azok a jótettek, melyért

dicséretet kapok...

Amellyel mindig bírod tűrni

élted szúrásait.

Mellyel betömöd naponként a

szenvedés árkait.

Krisztus igája többet kíván,

mint sírni sírókkal.

Sokkal többet, mint bólogatni

folyton jajgatókkal.

Az Ő igájával nem lehet

bérc fölött repülni.

A Krisztus igájában el kell

énünknek törpülni.

A Krisztus igája nem tétlen,

örök csoda-várás.

A Krisztus igája részemre

áldott szív-kitárás.

Krisztus igája az én sorsom,

Mit kedvvel hordok.

Mert könnyű és gyönyörűséges,

nem bántanak gondok.

- Tamaska Gyula