A Te örömöd
Nem
az a darab kenyér,
Melyet
kérges kezünkkel
Megkerestünk:
Mely
pár órát ég bennünk
S
azután érezzük, hogy
Megéheztünk.
Nem
az a néhány fillér,
Mit
heti munkánk után
Adnak
nekünk:
Mely,
bár nem vettünk semmit,
Mégis
alighogy futja
Fűszeresünk.
Nem
is majd a szép holnap,
Mely
csodával vár, melyben
Lesz
mindenünk:
Melyért
cserébe kérik
Legnagyobb
kincsünk, hitünk
S
az életünk.
Ne,
ne ilyet adj nekünk,
Melyért
fel kell áldozni
örök
éltünk:
Mely
ma szivárványt mutat,
De
holnap pocsolyába
Mártja
lényünk
- Tamaska Gyula
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése