A
könyörületes atya
2018 - Áhítat, 2018. június 23.
szombat , Zoltán névnap van .
Hét témája: Atyaság
Hallod a mennyei atya szavát? „Fiam vagy – mondja –,
indulj hát tiszta lappal!”
„Ekkor magába szállt, és ezt mondta: Az
én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra
kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és
teellened. Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy
engem olyanná, mint béreseid közül egy. És útra kelve el is ment az
apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott,
nyakába borult, és megcsókolta őt. A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám,
vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak
nevezzenek. Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a
legszebb ruhát, és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára! Hozzátok
a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, mert ez az én fiam
meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek.”
Magyarázat
A tékozló fiú történetében a fiatalabb
testvérrel szoktunk azonosulni, magunkat tékozló fiúként látva, ahogy megtérünk
Istenhez. Néhányan még az idősebb fiúval is azonosulunk, ráébredve, hogy bűnös
módon neheztelést táplálunk azok iránt, akiket Isten kegyelmében részesít,
pedig mi – helytelenül – őket „kevésbe jó keresztényeknek” ítéljük meg, mint
magunkat.
Ma lássuk meg, hogy azonosulhatunk a tékozló fiú apjával is. Amikor fia hazatér, az apja ruhát, gyűrűt, sarut hozat neki. Mindhárom dolognak megvan a maga jelentése. Ruhát a méltóság jeleként adtak valakire. Egy arra méltó személy kaphatott ruhát valakitől. A gyűrű pecsétként is szolgált abban az időben, tehát egyfajta hatalomgyakorlásra kapott lehetőséget az ifjú. A saru pedig azt jelentette, hogy szabad emberről van szó. A szolgák, béresek ugyanis mezítláb jártak.
Úton vagyunk, hogy Jézus által a mennyei Atyához hasonlóak legyünk: szívünk legyen olyan, mint az övé, figyelmünk forduljon úgy mások felé, mint az övé. Az emberek meglátják majd bennünk a családi hasonlatosságot, mint a fiakban és lányokban. Látni fogják, hogy Atyánk érettsége és irgalma hogyan munkálkodik bennünk és általunk. Mi az, ami meggátol minket abban, hogy érettebb kereszténnyé váljunk?
Ma lássuk meg, hogy azonosulhatunk a tékozló fiú apjával is. Amikor fia hazatér, az apja ruhát, gyűrűt, sarut hozat neki. Mindhárom dolognak megvan a maga jelentése. Ruhát a méltóság jeleként adtak valakire. Egy arra méltó személy kaphatott ruhát valakitől. A gyűrű pecsétként is szolgált abban az időben, tehát egyfajta hatalomgyakorlásra kapott lehetőséget az ifjú. A saru pedig azt jelentette, hogy szabad emberről van szó. A szolgák, béresek ugyanis mezítláb jártak.
Úton vagyunk, hogy Jézus által a mennyei Atyához hasonlóak legyünk: szívünk legyen olyan, mint az övé, figyelmünk forduljon úgy mások felé, mint az övé. Az emberek meglátják majd bennünk a családi hasonlatosságot, mint a fiakban és lányokban. Látni fogják, hogy Atyánk érettsége és irgalma hogyan munkálkodik bennünk és általunk. Mi az, ami meggátol minket abban, hogy érettebb kereszténnyé váljunk?
(Sinka Csaba)
Napi áhítat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése