Gondok terhe alatt
Uram, Te megtudod áldani a keveset,
Mint egykor a két halat, és az öt
kenyeret.
Amit megérint áldó, szent kezed,
Nem fogy el soha, mint a szeretet.
Uram, Te meg tudod áldani a keveset,
Ezért az én szívem nem kesereg.
Te látod, amit itt-ott elveszítek,
Pótolni tudod azt, ami szükséges.
Uram, a te kezedből a kevés is elég.
Mert élő víz az, és mennyei kenyér,
Melyből aki részesedik,
Soha meg nem éhezik és nem szomjazik.
Uram, Te rendeld ki a szükséges
javakat,
Segíts levetni minden gondomat,
Te tudsz gyarapítani a kevésből sokat
Úgy, hogy abból még bőségesen marad.
Uram, én Rád irányítom gondolataimat.
Te reád vetem minden gondomat.
Mert Neked gondod van rám.
Köszönöm, hogy meghallgatod imám!
Vajdai Zita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése