Napi áhítat- Istennel együtt dolgozni

Istennel együtt dolgozni

2018 - Áhítat, 2018. május 1. kedd ,  Fülöp, Jakab névnap van

Hét témája: Munkák és munkások

Hag 2,1–9

Istennel együtt dolgozva is verejtékes a munka. De micsoda gyümölcse van!

„A hetedik hónap huszonegyedik napján így szólt az ÚR igéje Haggeus próféta által: Beszélj Zerubbábellel, Sealtíél fiával, Júda helytartójával és Jósua főpappal, Jócádák fiával meg a megmaradt néppel, és kérdezd meg tőlük: Van-e köztetek olyan, aki még látta ezt a templomot régi dicsőségében? És milyennek látjátok most? Ugye, szerintetek ez semmit sem ér ahhoz képest? Azért most légy bátor, Zerubbábel! – így szól az ÚR. Légy bátor te is, Jósua főpap, Jócádák fia, és legyen bátor az ország egész népe – így szól az ÚR –, és dolgozzatok, mert én veletek vagyok! – így szól a Seregek URa.Mert ígéretet tettem nektek, amikor kijöttetek Egyiptomból, és lelkem köztetek marad! Ne féljetek!
Így szól a Seregek URa: Még egy kevés idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Megrendítek minden népet, és elhozzák kincseiket a népek, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel – mondja a Seregek URa. Enyém az ezüst, enyém az arany – így szól a Seregek URa. Nagyobb lesz ennek a későbbi templomnak a dicsősége, mint amilyen a korábbié volt – mondja a Seregek URa –, és ezen a helyen békességet adok! – így szól a Seregek URa.”

Magyarázat

Meglepően sok helyen biztat Isten a munkára. Talán mert meglepően sokszor vágyunk a pihenésre. Nem mintha annak Isten ne szánt volna helyet az életünkben, hiszen úgy rendelkezett, hogy hat napon át dolgozzunk, ám a hetedik nap az Úrnak szentelt legyen, és ez legyen a pihenőnapunk, amikor tartózkodunk a munkától. A jóléti társadalom emberei, vagyis mi magunk is, inkább fordítva szeretnénk: egy kicsit dolgozni, akár keményen, de utána hosszan-hosszan pihenni, élvezni az életet, szórakozni és jól érezni magunkat. Nem vagyunk „erőfeszítés-ellenesek”, csak szívesebben keressük a kihívásokat az extrém sportokban, mint mondjuk katasztrofális életek jobbá tételében. Ez utóbbi nem ad akkor adrenalinlöketet, mint amekkorára vágyunk. Mégis üresnek érezzük az életünket, amint hátratekintünk. Szalmát építgetünk. Isten szívesen alkotna velünk maradandót is, ha átadnánk neki magunkat, erőnket, időnket, pénzünket. Ahogyan az öreg Beharka Pali bácsit sem az afrikai oroszlánvadászata kapcsán emlegetjük, amire még Isten nélkül indult, hanem az Árvaház révén, amit már Istennel épített. Vajon melyik úthoz volt szüksége nagyobb bátorságra? És melyik úton élt át több csodát?

(Szommer Hajnalka)