Keresztény vers- Pünkösdi Szél

Pünkösdi Szél

Vad, konok dac volt bennem
minden új iránt,
Ész, szív bennem minden újat
mindig csak bírált.

Észokok, érvek, tények
nem bírtak vélem,
új emberem felett győzött
az ó szüntelen.

Győzött addig, míg egyszer
a titkos Erő
szélvészként csapott le rám,
földre teperő.

Honnan jött, hová ment?
Azt én nem tudom;
Csak azóta ott járok
már az új úton.

Pünkösdi szél, Te voltál!
Te tetted velem;
a Te munkád mindenütt
csodákat terem.

Újjászültél engem is!
légy érette áldott!
Szüld újjá, Uram, így
az egész világot!

Berek Péter