2018. május 21., hétfő

A TÚLÁRADÓ ÉLET


A TÚLÁRADÓ ÉLET
„Én azért jöttem, hogy életük legyen
és b_völködjenek.”
János ev. 10,11.

Ha Amerikában a Nyugat felé haladó utas az Alleghany-hegységen megy keresztül, aligha
kerüli el figyelmét egy mesterséges tavacska. Tiszta vize a kék eget tükrözi vissza. Ez a kép
csak pompásabbá teszi Pennsylvánia állam vasútrendszerét. A hegyekkel körülvett kis tó nem
más, mint egy vízgy_jt_, mely a közeli kis iparvárost látja el vízzel. Kis hegyi folyó táplálja.
Egyik nyáron igen kevés es_ esett, a folyócska csak kevés vizet szolgáltatott s így a tartályban
a víz mindig jobban apadt. A város fenyeget_ vízhiánynak nézett elébe. A hatóság a lehet_
legnagyobb takarékoskodást rendelte el: naponként csak néhány óráig szolgáltatott vizet, s
tekintettel az esetleges szükség beálltára, a drága vízkészletet gondosan tartalékolták.
Talán még száz mérföldre sincs innen s ugyancsak a hegyekben van egy kisebb város. Ennek
közepén természetes forrás buzog korlátlan b_séggel és csodálatos pompában. Ugyanazon a
száraz nyáron ez a híres forrás, városát gazdagon ellátta anélkül, hogy csak kevéssé is
megapadt volna. A víz még a tartályon is túláradt. Buzogó vizével a forrás nemcsak felüdített
mindent, de jogosan szerezte városának e nevet: „A csodás forrás városa.” A nagyobbik
városnak volt ugyan vize, de a kisebbiknek „túláradó” vize volt. Az inséges hegyi folyam,
melynek a vize a tartályba csurgott, alig volt elég, hogy a nagy szomjúságtól megóvjon; de az
él_, buzogó forrásnak, mely gazdagságát tékozló b_séggel kiárasztotta, volt fölöslege arra,
hogy csillapítsa egy olyan város szomjúságát, mely még nagyobb is lehetett volna, mint a
népesebb szomszéd város.
Ugyanígy van ez az Isten gyermekeinél a Szentlélek életével. Az ) bennlakó élete némelyeknél
csak olyan, mint ama ínséges hegyifolyam; alig elégséges arra, hogy a nyomorúság és
megpróbáltatás idején felfrissítse _ket. Nem tudják mit jelent a Lélek teljessége. Mégis vannak
mások, akiknél az Úr Jézus szava teljes egészében beteljesedik: „Én azért jöttem, hogy
életük legyen és b_völködjenek.” Ez túláradó élet. Nemcsak a maguk számára van b_ségesen
elegük a saját bels_ életükben, hanem túláradnak, gazdag, másokat részesít_ áldásokban a
körülöttük éhez_ és szomjazó lelkekre, akik szeretnék megtapasztalni áldásokkal teljes
életüket. Jön a szomorúság, de nem tudja elrabolni nagy békességüket; elsötétednek a napok,
de gyermeki hitük mindig er_sebb lesz. A szenvedés csapásai súlyosan hullanak rájuk, de
hasonlóan az olajforráshoz, mely a robbanóanyag hatására a sziklatartály földmegrázkódtatása
következtében akadálytalanul és b_ségesebben folyik, úgy árad környezetükre életükb_l
mindig gazdagabban az áldás teljessége. Szakadatlan imaáradat fakad a szívükb_l. Hála és
dicséret önkéntelenül, mesterkéletlenül ömlik ajkukról, mint a fenn szárnyaló pacsirta vidám
dala. A bizalom második természetükké válik, öröm a természetes következmény. Szakadatlanul
szolgálnak az Úrnak, éspedig nem szolgai kötelességérzetb_l, hanem szeretetük örvendez
_ kifejezéseként. Nem olyanok, mint a kiszáradt szivattyú, amelyen intések és serkentések
ráöntésével kell segíteni, hogy készletét ideadja. S_t inkább mély artézi kúthoz hasonlóan,
túláradóan ömlik. A Mester szavai teljesednek be rajta: „De aki abból a vízb_l iszik, amelyet
én adok neki, soha örökké meg nem szomjazik, hanem az a víz, amelyet én adok neki, örök
életre buzogó víz forrásává lesz benne” (Ján. 4, 14.)4
Ilyen életet folytattak az apostolok, az eseményekben gazdag pünkösdi nap után. Félénk,
önz_, határozatlan követ_kb_l, Krisztus nyílt, önfeláldozó h_sies küldöttei lettek, akik az
evangéliumot csodálatos er_vel, örömmel és biztos eredménnyel hirdették. Ilyen volt István
„Szentlélekkel és bölcsességgel teljes férfiú” (Ap. Csel. 6, 3.), és Barnabás: „jámbor és
Szentlélekkel és hittel teljes férfiú volt” (Ap. Csel. 11, 24.). Az els_ diakónusok Szentlélekkel
és bölcsességgel teljesek voltak. Pál az _ nagy missziós útján helyr_l-helyre utazott
„Szentlélekkel telve” (Ap. Csel. 13, 9.). Ilyen volt G. Charles Finney, aki az élet igéjét lángoló
komolysággal hirdette, mert telve volt Szentlélekkel. Hasonlóképpen Hudson Taylor, Müller
György és sokan mások. A Léleknek ezt a teljességét Isten készen tartja minden
gyermekének, mint születési jogát, jogos örökségét.
Gal. 5, 23-ban el_ttünk van a lélek nagyszer_ gyümölcsének képe. A Lélek életét részletezi itt
az Ige, mint:
A túláradó szeretet élete.
Lásd, hogy megtelnek az apostolok ég_ buzgalommal, hogy a Krisztus szeretetének evangéliumát
minden embernek hirdessék! Figyeld meg István forró szeretetét a lelkek iránt! Lásd,
hogyan ég szeretett_l a Péter szíve és hogyan igazolják most szavai er_teljes bizonyságtételét:
„Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy én szeretlek téged.” (Ján. 21, 17.) A halandó emberek
iránt olyan szeretet emészti a tarzusi férfit, amilyet csak Isten adhat, s amelyet csak ) múlhat
felül. Szíve alig bírja magába zárni a lelkek iránti szenvedélyes szeretet egész teljességét;
megragadó, tüzes szavai túl gyengék azt kifejezni; munkában fel_rl_dött, legyengült teste
túlságosan törékeny sátor ahhoz, hogy megtestesítse teljességében azt. Így dolgozik, sír és
meghal Brainard Dávid is az _ indián barátaiért, mert az Isten szeretete lakik szívében.
Adonirám Judsont el_zik kiválasztott tartományából. Ismételten meghiúsítják kísérleteit, hogy
Burmában lábát megvesse, börtönben sínyl_dik leírhatatlan szörny_ségek és fájdalmak
közepette. Szeretetének lángja mégis állandóan tovább ég. Livingston Dávid úttalan pusztán
vándorol keresztül és kimondhatatlan nélkülözéseket t_r el. A rabszolgakereskedés fertelmessége
és átka csaknem a szívét töri össze; és mégis, mikor haldokolva, szent imában térdel,
szívében forróbban ég a szeretet, mint ifjúságának napjaiban. G. John Paton magát szám_zi a
kannibálok közé. Bátran szembenéz a nehézségekkel, amelyek a legmerészebbet is visszariasztanák,
türelemmel dolgozik, er_s hittel imádkozik, panasz nélkül t_r, kimondhatatlan
örömmel arat azután, az egész földet körülutazza és szüntelenül lüktet szívében a Léleknek
hatalmas szeretete.
Kinek nem indul meg a szíve Delia történetének olvasásánál! Egy newyorki b_ntanya b_nt_l
beszennyezett királyn_jének szégyenteljes életéb_l való megmentésér_l szól. Szívének a
Jézusért ég_ szeretete _zte Whittemore asszonyt, hogy ezt az elveszett lelket megmentse. A
szeretet volt az, amely ezt a szegény teremtést a reménység ajtajához vonzotta. A szeretet
volt, amely elfogadta, sírt fölötte, amely a szívét megolvasztotta és _t b_nbánatra és megtérésre
vezette. És szeretet szeretetet szül. A szakadék szélér_l a legteljesebben megmentve,
megváltott életének drága kenettel telt üvegjét összetörte, mint egy édesillatú hálaáldozatot
Megváltójának lábainál, és elment, hogy szeretetér_l a hírt másokkal is közölje. Börtönben,
hirhedt városrészekben, utcai összejöveteleken beszélt Arról, aki _t úgy szerette, hogy
önmagát adta érte. A Szentlélek szeretete olyan izzóan égett a lelkében, hogy er_s, b_nt_l
megkeményedett férfiak törtek össze, zokogtak izzó szavai alatt, és általa sokan jutottak Isten
országába. Isten szeretete egy évig áradt Istennek szentelt életén keresztül. Megindított,
serkentett, lelkesített mindenkit, akivel érintkezésbe került. Azután hazatért ahhoz, aki élete
túláradó szeretetének a forrása volt.
Egy kis városban lakik egyik barátom, akivel Jézus Krisztusban a legbens_ségesebb kapcsolatban
vagyunk. Isten kegyelme által, gúnyolódó, csúfolódó, lélekrontó hitetlenségb_l
csodálatosan megszabadult. Heteken keresztül szeretettel végezte földi hivatását. Azután
hirtelen az elveszett lelkek megmentése utáni er_s vágy ragadta meg _t. A Lélek kamrájának
magányába hajtja, ott úgy megtelik lelke Isten szeretetével az elveszettek iránt, hogy órákig
fekszik arcra borulva, és zokogva imádkozik megmentésükért. A Lélek azután arra ösztönzi,
hogy menjen és prédikálja meggy_z_ és szeretetteljes módon az evangéliumot. Mesterének
szeretete tölti meg és hajtja _t megtérésének e néhány éve alatt. Isten ennek az ) alázatos
szolgájának több mint 600 lelket adott, mint túláradó szeretetének gyümölcsét.
Szeretteim, mi is ebben a túláradó szeretetben járunk-e? Ismerjük erejét, örömét és teljességét?
Különben elmulasztjuk Annak magasztos elhívását, aki azért jött, hogy szeretetünk
legyen, nem szegényes, hanem túláradó. A lelki élet továbbá:





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése