Keresztény vers – Meglátjuk az Úr Jézust

Meglátjuk az Úr jézust

(Kárász Izabella)

Vértanú István Szentlélekkel telve
szemeit az ég felé függesztette
s Istennek jobbján a fényes mennyekbe’
Urunkat látta!

Idézzük vissza a régi időket!
Mint búcsúztatta a hű követőket,
Jeruzsálemből mint vezette őket
Betániáig.

Kísérjük most el, nézzük, amint mennek,
hogy hová, merre, semmit nem kérdeznek.
Fülükbe cseng még: - küldelek követnek,
lesztek tanúim!

Betániánál amint megáldotta,
két áldó karját föléjük tartotta,
szemük láttára tőlük távolodva
beitták felhők.

Dicsőségében ezután meglátták,
ígért Szentlelkét együttesen várták,
Jeruzsálemet boldog hírrel járták:
- Felment a mennybe!

...Mi is, ha Szentlélekkel vagyunk telve
szemeinket az ég felé függesztve
Atyjának jobbján a dicső mennyekbe’
Urunkat látjuk!