Szent Miklós és a három lány
Szent Miklósról,
történetéről és származásáról sokaknak különböző elképzeléseik vannak, az
igazságot mégis nagyon kevesen tudják.
Itt az idő, hogy megismerjük
a történetét, hiszen legendája szinte az egész világot lázba hozza minden év
decemberében.
Élete
Szent Miklós, a keresztény
időszámítás kezdetétől számítva a 245. esztendőben született Kis-Ázsiában,
Patara városában. Szüleit kisgyermek korában egy járvány során vesztette el,
ezért a szüleitől örökölt vagyonával nagybátyjához, Pratara város érsekéhez
költözött. Miután iskolás éveit befejezte, a papi hivatást választotta és
életét a gyermekek tanításának és a rászorulók megsegítésének szentelte.
Segítőkészsége és jó híre messzi földekre eljutott. 270-ben jeruzsálemi
zarándokútjáról visszatérve betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra
városába, ahol különös és legendás körülmények között megválasztották püspökké.
Püspöksége alatt egy különösen lezüllött egyházmegye élére került, melyet nagy
odafigyeléssel szeretettel és gondossággal igazgatott. 52 évnyi püspöksége
alatt rengeteg jó cselekedettel ajándékozta meg a gyerekeket és a felnőtteket
egyaránt. A nép között élt, egyszerű emberként, aki minden vagyonát a gyermekek
és a felnőttek megsegítésére fordította. Emiatt szembe került az egyházzal, és
halála után egy kis időre ki is tagadták az egyházközösségből. Történt egyszer
ugyanis, hogy éhínség pusztított a megyében és az egyházi vagyont az éhező nép
étkeztetésére fordította. A feljegyzések szerint minden este a város utcáin
sétált, beszélgetett és meghallgatta az emberek gondjait és problémáit.
A három lány
története
A legendáját megformáló
történet akkor kezdődött mikor egy téli estén a városba indult szokványos
sétakörútjára. A kolostor egyik szomszédságában egy elszegényedett nemes ember
élt három leányával. Annyira szegények voltak, hogy betevő falatra is alig
jutotta. Mikor Szent Miklós éppen arra sétált, a nyitott ablaknál meghallotta,
ahogy a három leány arról beszélget, melyikük adja el magát rabszolgának, hogy
segíteni tudjanak a családon, és hogy férjhez tudják adni a másikat, hiszen egy
árva arany tallérjuk sem volt. Miklós püspök ezt meghallva visszasietett a
parókiára és keszkenőjét tele rakta aranypénzzel. Visszasétálva a házhoz az
arannyal teli keszkenőt behajította az ablakon. A leányok úgy hitték, csoda
történt, majd Miklós püspök egy évre ez után újra elment a házhoz és a soron
következő házasodni kívánó lánynak is behajított még egy keszkenő aranyat. A
lányok lépteket hallottak az ablak alól, kisiettek és csodálkozásukra egy piros
ruhás öregembert láttak elsietni nagy léptekkel a sötétben. Miklós püspök nem
felejtette el, hogy még egy, a legkisebb leány van a testvérek között, így a
harmadik évben ugyan ezen a napon ismét elment a házhoz, de mivel azon a télen
dermesztő hideg volt, így az ablakot zárva találta. Nem volt mit tenni,
felmászott a sziklafalba épült ház tetejére és a nyitott tűzhely kéményébe
dobta be az aranyat, pont, amikor a legkisebb lány tette a tűzhely fülé
száradni nedves harisnyáját és így az aranypénz bele is esett. Az ismeretlen
jótevő öregapóról kezdték úgy hinni, hogy ő a tél apó aki segít rajtuk Mikor a
legkisebb lány megnézte az aranytallérokat akkor vette észre, hogy az egyik az
a tallér, amit egy aranykereskedő ajándékozott Miklós püspöknek. Az aranyat
felismerve így mindenki tudta, hogy a jótevő öregember az maga a püspök. Miklós
püspök minden év december ötödikén éjjel, névnapja előestéjén, megajándékozta a
gyerekeket mindenféle édességgel, így az emberek már biztosak voltak benne,
hogy ő a minden kori jótevője a városnak.
Halála
A keresztény üldözések alatt
Miklós püspököt is elfogták, kínozták és éheztették, de az életét kioltani nem
merték. Miután kiszabadult a fogságból, hosszú és boldog öregkort élt meg. A
legenda szerint 326-ban halálakor a lelkét az angyalok vitték végső
nyughelyére, ahol egy tiszta forrás ered. Úgy tartják ebből a tiszta forrásból
árad a szeretet, amivel utódját, a Mikulást küldi minden év decemberében a
gyerekekhez. Szent Miklós püspök sírját ma a törökországbeli Antalyában őrzik, melyet minden évben rengetegen
látogatnak a világ különböző pontjairól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése