Hátha még ma!
Száll az élet, mint az óra,
Fut, rohan a mutatója.
Nyárra gyorsan jő az ősz.
Jelek földön, szívben, égen,
Hirdetik a Mindenségben:
Jézusom... Te visszajössz!
Ezredévek tűnnek, mennek
szárnyain a Végtelennek.
S mit hoz egy új ezred év?
Ám minek ily messze nézni?
Szívem forró vágy emészti:
Hátha addig visszajössz!
Századok suhannak lágyan
évek hosszú gyöngysorában.
S mit hoz a következő?
S szívem zengi... hátha...
hátha...
Ily nagy idő nincs már hátra,
és Te addig visszajössz!
Sürget, kerget minden óra,
hogy térhetnék nyugovóra,
míg a lelkek alszanak!
Értük küldesz, értük éltetsz,
minden percben visszatérhetsz.
Hátha... még ma visszajössz!
Haluszka M. Rózsa
(Hozsannázó napok, I. 126)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése