Adventi sorozatunk első történetének címe: "Hallom Uram,
jössz!"
Este van, várunk. Valaki jön, egyedül, de nem üres kézzel. Többet
hoz, mint bárki hozhatna, többeket vonz mint bárki vonzhatna. Most még csak mi
vagyunk, egyedül. Várunk egy jövőt, remélünk egy napot, egy utat, melyen
elindulhatunk, mely az életbe visz. Nem tudjuk mikor jön, de tudjuk, hogy
miért. Értünk jön, minket akar. Teljes odaadásunkat, ráhagyatkozásunkat,
életünket akarja. Érte mindent el kell hagynunk és Ő a mindent adja nekünk.
Csodákat tesz majd, tanít, talán velünk is csodát tesz. Megszólít, megérinti
lelkünket és meggyógyít. De vajon meghalljuk-e majd ha hív, látjuk-e majd ha
köztünk jár, érezzük-e ha megérint? Akarjuk-e igazán Őt és készek vagyunk
fogadni?
Talán nem is vagyok felkészülve, talán nem is vagyok hozzá elég
jó, elég tiszta. Mit mondok majd neki, ha ideér hozzám, az én hajlékomba? Nem,
nem vagyok rá méltó, de csak egy szóval mondaná... Ha csak egy szóval is szólna
is hozzám, biztos megváltozna minden!
Jön, már hallom! Lépései egyre
kopognak az utcák kövén. Még nem látom Őt, alakját, de biztos Ő az! Nem áll meg
a kirakatok előtt, nem tér be a színházba sem, határozottan jön. Lépései
elnyomják az autók zaját, a gyárak is halkabban zúgnak. A kórházakban fáradt
arcok néznek ki az ablakon, ráncos kezek fogják meg a kilincseket: „Uram, te
vagy az? Ó, messze vagy még, nem látlak jól!" A kartonviskók megremegnek
az esti szélben, gyerekek húzzák magukra lyukas takaróikat: „Édesanyám, ki az,
akitől elmúlik a hideg, a tél? Azt mondtad nemsokára eljön!" Megfáradt
katonák törlik meg homlokukat a táborban és néznek az égre: „Mikor lesz már
béke? Hozd el nekünk a háborúskodás végét!"
Gyertya gyúl az éjszakában, fénye
erősebb az utcák fényénél, elnyomja a reklámok izzóit. Úgy látom a kórházban
gyújtottak gyertyát, de milyen erős a fénye... Vagy talán a nyomortelep
gyertyája ez? A frontvonalak gyúltak fel újra? Egy szál gyertya fénye, és
milyen erős! Lehet, hogy Ő gyújtotta meg ezt a gyertyát, hogy lássa az utat,
lásson minket. Vagy mi gyújtottuk, hogy meglássuk Őt? Biztos hogy jön! Figyelj,
most nem aludhatunk el! Hallod lépteit? Én hallom Uram, jössz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése