Talán még nem késő
„Csak hírből hallottam
rólad, de
most saját szememmel
láttalak.”
(Jób 42,5)
Életem hajnalán,
gyermekkorom delén,
mit Rólad megtudtam,
azt megszerettem én.
Az örök életről,
égi szeretetről,
mennyei hazáról
sokat hallottam én.
Uram, csak Te tudod,
mennyiszer siettem,
kereszted tövéhez
leroskadva estem.
Értem is Téged ért
kereszteden a vád.
Megtisztult életem
mégsem bíztam reád.
Tudtam már, mi a jó,
– mint oly sokan – én is.
Szembecsukva, vakon
indultam el mégis,
vágyakkal vívódva,
röpke örömökért
harcolva, napjaim
tékozolva. Miért?
Talán nem késő még
újra odamenni.
Az élet Uránál
végleg megpihenni.
Zvara Mihály
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése