Aki a végtelennél is
nagyobb
“Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint
egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba.” (Lukács 18,17)
Egyik
vasárnap közösen ebédeltünk fiamék családjával. Az ilyenkor szokásos
beszélgetéseken túl két fiú unokám (8 és 6 éves) elkezdett egymásra licitálni,
hogy ki tud nagyobb számot mondani.
Kezdték
a szokásos mértékkel: 1.000, majd 10.000, és így tovább.
A nagyobb unokám aztán kimondta, hogy a végtelen a legnagyobb.
A fiatalabb unokám (aki az óvodában saját magát íratta be hittanra) gondolkodott egy keveset, majd felderült az arca és kimondta: ISTEN a legnagyobb.
A nagyobb unokám aztán kimondta, hogy a végtelen a legnagyobb.
A fiatalabb unokám (aki az óvodában saját magát íratta be hittanra) gondolkodott egy keveset, majd felderült az arca és kimondta: ISTEN a legnagyobb.
Mivel
másik unokám is jár hittanra, ezért ezt el is fogadta.
Milyen
egyszerű az igazság: Isten, aki az eget és a Földet teremtette, Ő a legnagyobb.
És ezt a kisgyermeket tudják.
És ezt a kisgyermeket tudják.
Mi
felnőttek ezt már elfelejtettük?
Nem
véletlen állítja elénk Jézus példaképpen a kisgyermekek romlatlan hitét és
kapcsolatát Istennel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése