Napi áhítat- Akkor vagyok erős, amikor erőtlen vagyok!

Akkor vagyok erős, amikor erőtlen vagyok!

2018 - Áhítat, 2018. június 5. kedd , Fatime névnap van .

Hét témája: Az isteni és az emberi gondolkodás ellentmondásai

2Kor 12,1–12

Jó dolog dicsekedni azzal, amit Jézus tesz értem és velem, mert ez őt dicsőíti.

„Dicsekednem kell, habár nem használ; rátérek azért az Úr megjelenéseire és kinyilatkoztatásaira. Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt elragadtatott a harmadik égig – hogy testben-e vagy testen kívül, nem tudom, csak Isten tudja. Én tudom, hogy az az ember – hogy testben-e vagy testen kívül, nem tudom, csak az Isten tudja – elragadtatott a paradicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket ember el nem mondhat. Ezzel az emberrel dicsekszem, nem pedig önmagammal; hacsak az erőtlenségeimmel nem. Pedig ha dicsekedni akarnék, nem lennék esztelen, mert igazságot mondanék, de mérséklem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit tőlem hall, még a kinyilatkoztatások különleges nagysága miatt sem. Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam. Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tőlem. De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem. Ezért Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős. Esztelenné lettem: ti kényszerítettetek rá. Nektek kellett volna ugyanis engem ajánlanotok, hiszen semmivel nem voltam alábbvaló a legfőbb apostoloknál, ha semmi vagyok is. Apostolságom ismertetőjegyei a teljes állhatatosságban, a jelekben, a csodákban és az isteni erőkben nyilvánultak meg közöttetek.”

Magyarázat

Nehezen viseljük el azokat az időszakokat, amikor gyengének és erőtlennek érezzük magunkat. Megtörik magabiztosságunk, és hiányzó egészségünk, erőnk után vágyunk. Ez nem véletlen. A Mindenhatótól egy „igen jó” testet és lelket kaptunk, ami azóta is mérce számunkra. A megoldások tekintetében azonban az isteni és az emberi elgondolások nagyon messze kerültek egymástól. A különbség nagyon mélyen gyökerezik. A mennyei terv szerint az ember kizárólag Teremtőjével együtt, vele közösségben lehet csak teljes és egészséges. A földi gondolkodás Isten nélkül szeretné ugyanezt elérni. Ebből következik, hogy az emberiség az egészséget, a szépséget, a fiatalságot isteníti. Biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül lett ezek közül mindegyik mulandó. Az Úr ezzel is üzent számunkra, elég egyértelműen.
Pál számára mindennapos tapasztalat volt Isten gyógyító ereje (ApCsel 19,11–12). Saját erőtlenségével is az Úrhoz fordult, őt kérte újból és újból, hogy megszabadulhasson gyötrelmeitől. Ez a hit kérése volt. Erre érkezett a mennyei válasz, amely mindent a helyére tett az apostol gondolkodásában is.
Beteg vagy, erőtlen, nyomorúság és nehézség vesz körül? Tüneti és átmeneti megoldásként megfelelő lehet egy hatékony gyógyszer vagy egy jó terápia. Amennyiben ennél többre vágysz, azt csak Krisztus erejével együtt érheted el.

(Paróczi Zsolt)