2018. június 4., hétfő

Napi áhítat- Aki nagy akar lenni, az legyen a szolgátok!


Aki nagy akar lenni, az legyen a szolgátok!

2018 - Áhítat2018. június 4. hétfő,Bulcsú névnap van

Hét témája: Az isteni és az emberi gondolkodás ellentmondásai
Mk 10,35–45

A krisztusi nagyság útja elfogadhatatlan az emberi gondolkodás számára, de egyedül ez vezet végül felfelé.
„Hozzálépett Jakab és János, Zebedeus két fia, és így szóltak hozzá: Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk. Jézus megkérdezte tőlük: Mit szeretnétek, mit tegyek meg nektek? Ők pedig ezt mondták neki: Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, másikunk a bal kezed felől üljön majd a te dicsőségedben. Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok-e keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem? Ők pedig így feleltek neki: Meg tudjuk tenni. Jézus ezt mondta nekik: Azt a poharat, amelyből én iszom, kiisszátok, és azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek, de hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz, akiknek elkészíttetett. Amikor ezt a többi tíz meghallotta, megharagudott Jakabra és Jánosra. De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk: Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, zsarnokoskodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak fölöttük. De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok; és aki közöttetek első akar lenni, az legyen mindenki rabszolgája! Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”
Magyarázat
Bűn az, ha jobbak, „nagyobbak” szeretnénk lenni, ha többre vágyunk és feljebb szeretnénk emelkedni? Valóban az a jó lelkület, ha megítéljük ezt a vágyat önmagunkban, és harcolunk ellene? Ez igen alázatosnak tűnik, de ugyanúgy félrevezetés, mint ahogy Pétert becsapta a Sátán, hogy Jézust féltse Isten akaratától. A növekedés, fejlődés vágya a Mindenható ajándéka számunkra. Ezt nem elfojtani kell magunkban (és másokban sem), hanem jó irányba terelni, mint egy folyót, amely sokszoros hasznot hoz, ha a medrében marad, de képes katasztrófát is okozni, ha kilép belőle.
Jézus nem elítélte tanítványai előrébb kerülésre vonatkozó vágyait, hanem megtanítja őket, hogyan használhatják azokat Isten terve szerint. Hatalmas a különbség ezen a területen is a mennyei és a földi megoldások között. Amennyiben emberi módon gondolkodunk, akkor mások legyőzésében találjuk meg a nagyság útját. Ez az út a beképzeltség, gőg, hatalmaskodás és elnyomás köveire épül, és a harag, háborúskodás, illetve meg­aláztatás országába visz, a földi pokolba. A krisztusi út a szeretetből fakadó szolgálatra épült, és nyitva áll előttünk is.
Mi az akadálya, hogy meglátogass valakit, akit eddig csak „lenéztél”, és segíts neki? Mi tart vissza attól, hogy külön felkérés nélkül is szolgálj a gyülekezetben bármit, amit mások nem vállalnak szívesen?
(Paróczi Zsolt)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése