A munka
és a munkás sokféle
2018 - Áhítat, 2018. május 2.
szerda - Zsigmond névnap van
.
Hét témája: Munkák és munkások
Mk 13,33–37
Isten országában csak munkások vannak. Nézelődők nincsenek.
„Vigyázzatok, virrasszatok! Mert nem
tudjátok, mikor jön el az az idő. Amint az útra kelő ember is, amikor
elhagyja házát, megbízza szolgáit, mindegyiket a maga feladatával, az ajtóőrnek
is megparancsolja, hogy vigyázzon. Vigyázzatok tehát, mert nem
tudjátok, mikor tér vissza a ház ura; este vagy éjfélkor, kakasszóra vagy
reggel;ha váratlanul megérkezik, nehogy alva találjon titeket! Amit pedig
nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Vigyázzatok!”
Magyarázat
Bárcsak olyan könnyű feladatot kapnék, mint „az a”
testvér! Bárcsak olyan látványosan szolgálhatnék, mint „az a” testvér! Bárcsak
annyira a háttérbe vonulhatnék, mint „az a” testvér! Ha ilyen mondatok
bukkannak föl bennünk, az valójában két lelki betegségről árulkodik: 1. nem
ismerjük magunkat; 2. nem ismerjük Istent. Ha ismernénk magunkat, tudnánk, hogy
a szívünk csalárd, óemberi természetünk önzésre hajlamos, és vagy semmittevésre,
vagy túlbuzgóságra biztat, a lényeg, hogy ne maradjunk a lovon. Ha ismernénk
Istent, tudnánk, hogy kaptunk tőle feladatot, ami pontosan ránk szabott
feladat, és amiért elszámolással is tartozunk neki, ráadásul nem akkor, amikor
mi úgy gondoljuk, hanem amikor ő számonkéri rajtunk. Épp ezért nem az a kérdés,
hogy a munkában, amit más végez, hogyan boldogulnánk mi, vagy fordítva, más
hogyan végezné a nekünk adatott feladatot. Csupán az lehet kérdés, hogy ki
bízta meg az igei példában lévő ajtóőrt a vigyázással. Ha csupán egy
szolgatársa, akkor nyugodtan elsétálhat az ajtóból arra a helyre, ahova őt
rendelte a ház ura, mert ő senkit sem hagyott munka nélkül. Ám ha maga a ház ura
állította az ajtóba, úgy egy tapodtad se mozduljon, és ne kívánja el társai
feladatait!
(Szommer Hajnalka)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése