Honnét e fény?
Két irdatlan fa összeróva,
Nincs rajta semmi, semmi szép…
De kétezer esztendő óta
Szór fényt egész világra szét!
Csodás erő árad belőle,
Mint titkos hang, ha szólna rajt’,
Hiába próbálsz futni tőle,
Szíven ragad és fogva tart!
Ítélet, szeretet – e kettő
Ott a kereszten egyesült.
Miérettünk átokká lett Ő,
Kiben az Írás teljesült.
Isten haragja sújt a bűnre,
Reá, Ki bűnünk fölvevé!
A kereszten hallgatva, tűrve
Járult a sújtó kéz elé.
A vér, a Jézus drága vére
Gyógyító balzsam, szent erő!
Bűnünket Ő elmossa véle,
Kegyelmével előnkbe jő!
Szeretve szívünk megragadja,
Szent fénye ég felé mutat!
Szól a kereszten hívó hangja:
Ó, jöjj, s add néki át magad!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése