Keresztény vers- Mint egy fáradt csiga

Mint egy fáradt csiga

Mint egy fáradt csiga

Verejtékezve hordja börtönét,

Évetlen évek óta hordod

Fojtó csigaházad, a gondot.

Nem is te őt: már téged ő cipel,

Magadnál ötvenszer nagyobb.

Erőlködő csepp hangyaférget.

Zihál a melled és csuklik a térded.

Belégubózol, mint egy sunyi sün,

Tüskepáncélod szétmered.

Jaj, kívül-belül gyilkos köpeny ez:

Kívül riaszt, belül vérig sebez.

De most az Isten egy napot,

Egy lélekzetvevős napot,

Embernek valót, engedett, -

Siess, hajítsd le terhedet!

Hajítsd le, aztán vedd fel újra,

Ne bánd, ha még a lábad reszket:

Vedd fel, de úgy vedd, mint Simon,

A cirénei, a keresztet.

                 Sik Sándor