Keresztény vers- Hit által

Túrmezei Erzsébet 


Hit által 


Egy himnuszt hallok elnémíthatatlan 
Századon át új, meg új alakban. 
Az énekes nemegyszer névtelen 
Nem is ő énekel: a kegyelem. 
S az egész földről láthatatlan karban 
száll ég felé a csodálatos dallam 
és a fül fenséges harmóniát hall 
Figyelj! Hit által, hit által, hit által! 

Azok sorában, akik énekelnek 
Van kemény férfi, félénk gyermek 
roskatag öreg, remegő szívű asszony, 
De nincs perc, hogy a himnusz elhallgasson. 
mert szájról szájra, szívről- szívre kel 
Némíts el egyet, ezer énekel. 
Új meg új hang, de ugyanaz a dallam, 
Néha leborulok, hogy tisztán halljam 
tele frissességgel, zengő csodákkal 
Hallod? Hit által, hit által, hit által! 

Isten Lelke vezényel, s egyet int és új 
énekes lép elő megint. 
Így int neked és így intett nekem., 
Meghallja, ha elnémul énekem. 
És fáj Neki egyetlen hang hiánya, 
amint a nagy egészet dirigálja 
S az örök himnusz zúgva, zengve szárnyal, 
Igen: Hit által, hit által, hit által! 

Érzem rajtam a Karmester szeme. 
Énekelni, kezdeni kellene, 
Hogy könnyem harcom, életem, halálom 
Minden szavam, minden szívdobbanásom 
ezt az egyet zengje szüntelen! 

láthatatlan kar énekel velem. 

Testvéreim hangja körülölel 
Nem, a himnusz ma sem némulhat el. 
Legyen a dallam bármilyen nehéz! 
Szemünk a Karmester kezére néz 
és minden olyan egyszerűvé válik, 
Ő segít énekelni mindhalálig, 
Könnyel, harccal, élettel és halállal 
ma is: Hit által, hit által, hit által!