Keresztény vers- Dicséret

Dicséret

Meghódolok Uram, előtted.

Hatalmad látom, ismerem.

Neked köszönhetem, hogy lettem:

te vagy teremtő  Istenem.

Neked köszönhetem, hogy élek,

s ezer halálos buktatón

nem vesztem el, – hiszen Te voltál

megtartóm és oltalmazóm.

S mert az ördög zsákmánya lettem,

és veszni tért az életem,

– hogy megszerezd –, a véred árán

Megváltóm is lettél nekem.

Áldásodat meg nem becsültem,

eltaszítottam kezedet,

Te türelmesen csak megáldasz,

mert Jóság vagy és Szeretet.

Vigasztalás az is, ha (méltán)

meg-megdorgálsz, s ha néha versz,

mert biztat a hit: gyermekednek

tekintesz, s mint Atyám, nevelsz.

S ha majd az életem kialszik,

nem zár pokol, se sírhalom,

Tenálad vár az üdv, az élet,

mert Irgalom vagy, Irgalom.

Bódás János