Vezettetésért való könyörgés
Egyengesd
nékem utadat, Uram,
És én
megfogva a te hű kezed,
Tebenned
bízva járom majd utam,
Amely tudom,
a menny felé vezet.
Egyengesd
nékem utadat, Uram,
Félelmemet s
kétségem űzd Te szét,
Erősítsd
léptem, mint megírva van,
Világosítsd
meg azt, ami setét.
Egyengesd
nékem utadat, Uram,
Te választád
s így bizton révbe jut,
Magányos bár
és árnya, éje van,
Tevéled
járva áldott, biztos út.
Egyengesd
nékem utadat, Uram,
Tiéd az út,
amit szívem keres,
Mint egykor
Izráelt az úttalan
kietlen
pusztaságon is vezess.
S „Ígéret
földjét” ha elérhetem,
A tiszta,
áldott, égi Kánaánt,
Hol arcod,
Mesterem, szemlélhetem,
S Nálad
találok majd örök hazát:
S ha majd
szent fényed napsugárival
A megtett
útra visszanézhetek,
Látom, hogy
jó volt napfény és vihar,
Mert
otthonomba… Hozzád vezetett.
Angolból: özv. Vargha Gyuláné
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése