Kövér legelők,
Kalászos rónák,
Gazdag ország,
Ragyog a nap.
Bölcs béke árad
Szerte a tájon,
Hegyen, lapályon,
S ragyog a nap.
Gazdag országban
Békésen áll a
Jó gazda háza,
S ragyog a nap.
Áll a jó gazda
Másodszülötte
Apja elébe:
- Elmegyek én!
Érzek szívemben
Vágyat és lázat…
Apám, a házad
Elhagyom én!
Új útra vágyó
Lábam hadd fusson,
Add ki a jussom,
Elmegyek én! –
Megkapja jussát.
Fut a világba,
Furcsa a vágya
És idegen.
Fut, hogy virágot
Egyre szakasszon:
Várja sok asszony,
Rossz idegen.
Szédíti a mámor,
Csalja a kocsma –
Jajgat kifosztva,
Bús idegen
Vergődik éhen,
Gyötri a szégyen
Álmatlan éjen –
Boldogtalan.
Oda a kincse,
Barátja nincsen,
Aki segítsen –
Boldogtalan!
Aszály van, ínség.
Ahova csak lép,
Étele moslék –
Boldogtalan!
Szívének kínja
Reátör orvul,
Könnye kicsordul
És felzokog.
S álmodja apja
Boldog tanyáját,
Fehér kis házát –
És felzokog.
- Én apám, méltó
Nem vagyok immár,
Aki most itt áll:
Bomlott fiad.
Hadd legyek nálad
Bűnbánó, vétkes
Utolsó béres,
S nem, mint fiad.
- Legyen ma ünnep!
Szép, várva-várt nap!
Karomba zárlak
Édes fiam!
Hazajön bátyja,
Irigyen látja:
Lobog a fáklya –
Ünnepi fény.
Házba ne lépne!
- Úgy megy elébe
Apja, hogy kérje:
Hulljon a fény!
Gőgös szívében
Legyen hát végre,
Szeretet, béke; -
Örökre fény!
Gazdag országban
Békésen áll a
Jó gazda háza,
S ragyog a fény!
Siklós József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése