EGY ÉV KEZDETÉN
Kiáltó szó a nagy
pusztában
Rázd fel álmukból most
a lelkeket -
Egy új évnek
lombsátorában
A hívő tábor ül ma ünnepet.
Csokorba kötve minden
virágunk,
A zászló alatt sorfalat
állunk,
Felzúg az ének, szívünk
lángra gyúl:
„Erős várunk nekünk az Úr!“
„Erős várunk nekünk az Úr!“
Az emlékezet sebes
szárnyain
Amíg járjuk a múltnak
partjait,
Látjuk, hogy gúny és
gyalázat fölött
Miként arat diadalt a
hit.
Ha próbák tüze támad
ellenünk,
Gyávák, hűtlenek soha
ne legyünk!
Míg köröttünk vész és
vihar dúl
Erős várunk nekünk az
Úr!
Hála érzelem tör az
egekbe,
Magasztos ima kél az
ajkakon:
„Atyánk! egyházad
kicsiny hajóját
Kormányozd tovább a
hullámokon.“
Ha erőnk fogyna s
örömünk múlna,
Ő nyújtson vigaszt
ezerszer, újra.
Mosolygó égbolt, drága
kék azúr:
„Erős várunk nekünk az
Úr!“
Új évnek küszöbén
állunk:
Állj csatasorba hivő ifjúság!
Állj csatasorba hivő ifjúság!
A jövő bontja felénk
szárnyait -
Apostolokra szomjas a
világ!
Zengjen a kürt és
sírjon a hárfa,
A küzdő harcost koszorú
várja!
Ha golyó sebez, vagy ha
tövis szúr:
Erős várunk nekünk az
Úr!
Zendülő szélben, lobogó
tűzben
Szállj le mireánk,
Istennek Lelke.
A sötétségnek hatalma
ellen
Vezess bennünket szent
győzelemre.
Béke olajág leng a
kezünkben,
Boldogság fénye csillog
szemünkben,
A szeretetnek illatárja
hull...
„Erős várunk nekünk az
Úr!“
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése