Mának a
holnapért
Az óriási térben csend
volt,
a sötétség hazája
honolt.
Az idő múlása senkit nem
zavart,
nem volt, aki alkotni
akart.
Eljött a nap, megjelent
a Teremtő,
lett is minden jó
elérhető.
Teremtette az éltető
vizet, a földet,
a növényeket, állatokat
és a mennyet.
A föld paradicsomi
életét ígér,
szűz, de nem
elérhetetlen óriási tér.
Majd az embert teremtette,
akinek legyen örök
élete.
Megjelent a kísértés,
szívükbe fogadják,
az Atya szavát
megtagadják.
A földi paradicsom
megadatott,
Ádám és Éva a tiltott
gyümölcsbe harapott.
Földi halandók önzően
csak kértek,
Isteni hitükből
kitértek.
A többség a békét nem
ismeri,
Istenét csak kevés
tiszteli.
Egymással össze nem
fértek,
így célba sem értek.
Megbűnhődött ezért,
életével fizetett
mindenért.
Az utat újat tapossák,
őseik bűneit mossák.
Az út hosszú, egyszer
véget ér,
dicsőítsd Jézust, hisz
szeretete ér!
Az Úr az irányt mutatja,
Istenfélő ember ezt
elfogadja,
Áldás kíséri lépteid
nyomát,
megtalálod a Teremtő
paradicsomát.
Nagy Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése