Szálka és gerenda
Mi
volt régen,
hogy
észrevettem a szálkát
a
más szemében,
mára
megváltozott.
Mást
nem bánthatok,
mert
nem olyan, mint én.
Nem
gúnyolódom
a
mások hitén.
Nem
sértődöm meg, mint rég,
nem
érint gőg, büszkeség.
Pletyka
nem zavar,
rágalom
nem bánt,
s
jóindulatom gyanánt
megköszönöm
a bánatot,
mert
Isten kioktatott,
hogy
javamra válik minden.
Egész
valómat kicserélte az Úr,
s
oly váratlanul, hogy
magam
sem hittem.
Már
látom szememben
a
gerendát,
és
egész valómat
bűntudat
hatja át.
De
bízom az Úrban,
bízom,
hogy megbocsát.
Makra
Ildikó

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése