2016. június 4., szombat

Napi Áhítít






Ma Június 5. Vasárnap, Fatime napja van.

Szükség­helyzetben


Hét témája: Gedeon mint szabadító
Olvasmány: Bír 6,1–10

Ne csak akkor fordulj Istenhez, amikor te már csődöt mondtál. Ő elsősorban nem karitatív szervezet, hanem a legjobb barátod akar lenni.

„Izráel fiai azt cselekedték, amit rossznak lát az ÚR, ezért az ÚR Midján kezébe adta őket hét esztendőre, Midján pedig kemény kézzel bánt Izráellel. Izráel fiai rejtekhelyeket készítettek maguknak a hegyekben, meg barlangokat és hegyi erődöket Midján miatt. Mert valahányszor Izráel vetett, Midján, Amálék és más keleti törzsek rájuk törtek. Ott táboroztak, és tönkre tették a föld termését, egészen a Gázába vivő útig. Nem hagytak élelmet Izráelben, sőt egyetlen juhot, marhát, vagy szamarat sem. Mert jószágaikkal és sátraikkal együtt vonultak fel; úgy jöttek, mint a sáskák, tömegesen, maguknak és a tevéiknek száma se volt, és behatoltak az országba, hogy tönkretegyék. Amikor igen elszegényedett Izráel Midján miatt, az ÚRhoz kiáltottak segítségért Izráel fiai. Amikor Izráel fiai segítségért kiáltottak az ÚRhoz Midján miatt, az ÚR egy prófétát küldött Izráel fiaihoz, aki ezt mondta nekik: Így szól az ÚR, Izráel Istene: Én hoztalak ki benneteket Egyiptomból, kihoztalak a szolgaság házából, kimentettelek benneteket az egyiptomiak kezéből és elnyomóitok kezéből; kiűztem azokat előletek, és nektek adtam országukat, és ezt mondtam nektek: Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek! Ne féljétek az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok! De nem hallgattatok szavamra.”

Magyarázat

Az Istennel való közösségről mindennap döntenünk kell. Szüntelenül két lehetőség van előttünk: rábízhatjuk magunkat az élő Úrra, vagy megtartjuk életünk irányítását a saját kezünkben. Ám a következményeit vállalnunk kell. Akárcsak Izrael népének...
Mennyire ismerős számodra az a helyzet, amelyről olvastunk? Kezdődik azzal, hogy ne akarja Isten megmondani, hogy mit tegyél. Folytatódik azzal, hogy összeszorított fogakkal megpróbálod tartani magad, amikor nem a várakozásaid szerint alakulnak a dolgaid. Mígnem megérkezel odáig, hogy a teljes „elszegényedéskor” mégiscsak Istenhez jössz segítségért. 
Miért kell kivárni a teljes összeomlást? Miért jó várni a legvégsőkig? Pedig mennyi fájdalmat, keserű csalódást, bizonytalan próbálkozást el lehetne kerülni!
A szükséghelyzetek olykor segítenek tisztábban látni, ám gyakran csak keményebbé teszik a szívet. Nem véletlenül szólít meg így az ige: „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában...” (Zsid 3,7b–8) Ne várd meg a szükséghelyzetet az életedben, hanem bízd magad Istenre!

Imaáhítat

Imádkozzunk, hogy az Úr adjon új erőt 
a megfáradtaknak! (Ézs 40,27–31)
(Hajnal Zoltán)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése